Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Teljesen rosszul mérte fel az afganisztáni helyzetet a Biden-adminisztráció, de még az amerikai hírszerzés is - derül ki a The New York Times cikkéből, amelyben részletesen leírták, milyen folyamatok vezettek a totális káoszig. Az, hogy ne legyen gyors evakuálás és ne kapjanak könnyen vízumot az amerikaiaknak segítő afgánok, egy Biden-Gáni alku következménye. Az afgán elnök úgy gondolta, bizalmatlanságot szülne egy gyorsított kimenekítés, miközben ő maga iszkolt el először a tálibok elől. A CIA-főnök viszont hétfőn titokban Kabulban járt és tárgyalt egy tálib vezetővel - csak feltételezni lehet, hogy a kivonulással kapcsolatban.
Két héttel azután, hogy Joe Biden amerikai elnök áprilisban bejelentette, hogy szeptember 11-ig az Egyesült Államok kivonja a katonáit Afganisztánból, a Pentagonban, egy alagsori terem lehallgatásbiztos szobájában tartottak egy értekezletet. Ezen az értekezleten Lloyd J. Austin III védelmi miniszter és Mark A. Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke találkozott a Fehér Ház és a hírszerzés vezető tisztviselőivel. Antony J. Blinken külügyminiszter videokonferencia útján csatlakozott az értekezlethez. A négy órán át tartó tanácskozás végén a résztvevők elégedetten nyugtázták, hogy ha akarnák, akkor már július 4-ig ki tudnák vonni az amerikai katonákat Afganisztánból. Két hónappal korábban, mint az elnök által szabott végső határidő.
A Pentagonban lezajlott egyeztetésről a The New York Times számolt be, a lap újságírói ugyanis kiderítették, milyen folyamatok vezettek az Afganisztánban jelenleg tapasztalható káoszig, amikor a szövetséges nyugati erők kétségbeesetten és egyre reménytelenebbül próbálják meg kimenekíteni saját állampolgáraikat és a nekik segítő afgánokat a tálibok kezére került országból.
Tavasszal még azzal számolt a washingtoni vezetés, hogy az amerikai csapatkivonások után a kabuli amerikai nagykövetség nyitva marad, az ott dolgozó több mint 1400 ember biztonságáért pedig 650 amerikai tengerészgyalogos felel majd. Hogy mennyire tévesen mérte fel a helyzetet az amerikai hírszerzés, arra jó példa, hogy a Pentagonban lezajlott megbeszélésen bemutatott titkosszolgálati jelentésekben az szerepelt: a kivonulás után az afgán erők egy-két évig (!) még képesek lesznek feltartóztatni a tálibokat. Ezen a megbeszélésen a The New York Times szerint még csak szóba sem került, hogy mi lenne akkor, ha esetleg a tálibok átvennék az ellenőrzést a kabuli repülőtér felett, és csak röviden beszéltek egy olyan evakuálási tervről. Arról, hogy ha a szükség úgy hozza, helikopterrel menekítenék ki a követség alkalmazottait a reptérig.
Öt nappal a Pentagonban tartott áprilisi találkozó után Milley tábornok a Hawaiiról Washingtonba tartó repülőgépen újságíróknak azt mondta, hogy az afgán kormány csapatai "meglehetősen jól felszereltek, meglehetősen jól kiképzettek, meglehetősen jól irányítottak". Azt azonban nem volt hajlandó megmondani, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül képesek lennének-e egyedül is helytállni. “Őszintén szólva még nem tudjuk" - sommázta, hozzátéve, hogy meg kell várniuk, és meg kell nézniük, hogyan alakulnak a dolgok a nyár folyamán.
Csakhogy a dolgok nem alakultak valami jól. Az elnök körül legyeskedő hírszerzők a New York Times cikke szerint ugyan az idő előrehaladtával egyre bizonytalanabbak voltak azzal kapcsolatban, hogy az afgán hadsereg képes lesz megbirkózni a feladattal, de azt jósolták, hogy 18 hónapig valószínűleg bírni fogják, azaz addig nem lesz teljes hatalomátvétel. A titkos hírszerzési jelentések sem vetítették előre a tálib előretörést. Pedig a New York Times szerint már ekkor a tálibok Afganisztán-szerte módszeresen gyűjtötték erejüket, és minden egyes közösségben, ahová behatoltak, törzsi vezetőket fenyegettek meg, hogy vagy megadják magukat, vagy meghalnak. Fegyvereket, lőszert, önkénteseket és pénzt gyűjtöttek, miközben városról városra, tartományról tartományra mentek előre anélkül, hogy akadályokba ütköztek volna.
Washingtonban ekkor még csak a nemzetközi humanitárius vezetői aggódtak, feltehetőleg azért, mert az ő embereik a terepen dolgozva tisztább képet kaptak a valóságról, mint az amerikai hírszerzés. A segélyszervezetek vezetői május 6-án a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársaival egyeztettek egy videókonferencián. Azt prognosztizálták, hogy 100 ezer afgán és családtagja kerülhet a tálibok célkeresztjébe, ezért ezeknek az embereknek a mielőbbi evakuálását sürgették. Egyúttal azt is, hogy a hónapokig elhúzódó vízumprogramot felejtsék el, nincs idő a vízumokkal foglalkozni, az afgánokat mielőbb el kell szállítani, ha azt akarják, hogy életben maradjanak. A New York Times-nak nyilatkozott a videókonferencia egyik résztvevője, aki azt mondta: a beszélgetés után az volt az érzése, hogy a Fehér Háznak egyáltalán nincs semmilyen terve.
A csoportok az afgánok tömeges evakuálásáért folyamodtak a Fehér Ház tisztviselőihez, és sürgették őket, hogy ne hagyatkozzanak az elmaradt speciális vízumprogramra, amely miatt az afgánok hónapokig vagy évekig várakozhatnak.
Noha a külügyminisztérium ekkor felgyorsította a vízumeljárások feldolgozását és a hátralék felszámolását, az amerikai tisztviselők pedig átdolgozták a hosszadalmas szűrési és átvilágítási folyamatot, és csökkentették a feldolgozási időt, áprilistól júliusig pedig több mint 5600 különleges vízumot adtak ki, ez csak a töredéke annak, mint amennyi valódi igény lett volna.
Április 27-én az amerikai nagykövetség már közel 3000 munkatársát szólította fel, hogy távozzanak, május 15-én pedig az országban tartózkodó összes amerikainak kiküldtek egy figyelmeztetést, hogy mielőbb hagyják el Afganisztánt.
Június 25-én Gáni a Fehér Házban találkozott Bidennel, ez volt az utolsó alkalom, hogy személyesen látták egymást. Ezen a találkozón a New York Times szerint Gáni azt kérte, hogy Washington folytasson “konzervatív” vízumpolitikát, azaz ne gyorsítsa fel a vízumok kiadását. Az afgán elnök ugyanis azt szerette volna, ha a külföldre távozó afgánok “visszafogottan” hagyják el az országot, nem pánikszerűen, ezzel ugyanis szerinte azt a képet erősítenék, miszerint Amerika nem bízik az afgán kormányban. Gáni azt is kérte, hogy az amerikai hadsereg továbbra is támadja repülőkről a tálibokat, valamint repülőgépeiről és helikoptereiről felügyelje a tálibok ellen harcoló csapatait. Ugyanakkor az amerikai tisztviselők attól tartottak, hogy minél inkább közvetlen harcba keverednek a militáns csoporttal, annál inkább célpontként kezelik majd a tálibok az amerikai diplomatákat. Úgyhogy Biden végül két dologba egyezett bele:biztosítja a légi támogatást és nem csinál nyilvános show-t az afgán evakuálásból. Azonban azt kérte Gánitól, hogy a kulcsfontosságú helyszínek körül tömörítse az afgán erőket, de ezt a tanácsát az afgán elnök nem fogadta meg.
Július 8-ra szinte az összes amerikai haderő kivonult Afganisztánból, miközben a tálibok egyre több területet kaparintottak meg. Aznap a Fehér Házban Biden dühösen reagált egy riporter kérdésére. Az újságíró Vietnamhoz hasonlította az afganisztáni helyzetet, mire az elnök kifakadt: "Nem lesz olyan körülmény, amikor az Egyesült Államok afganisztáni nagykövetségének tetejéről emelnek le embereket. Ez egyáltalán nem hasonlítható össze” - mondta frusztráltan.
Augusztus 3-án a nemzetbiztonsági vezetők összegyűltek Washingtonban, hogy értékeljék a helyzetet. Ekkor már elhangzott, hogy az afgán kormány "napokon vagy heteken belül összeomolhat". Nem ez volt a legvalószínűbb kimenetel, de egyre valószínűbbé vált - írta erről a New York Times.
Három nappal később már alig volt olyan terület az országban, ami ne a tálibok ellenőrzése alatt lett volna. Ugyanezen a napon Washingtonban a Pentagon áttekintette a legrosszabb forgatókönyveket. Úgy ítélték meg, hogy ha a biztonsági helyzet tovább romlik, akkor a nagykövetség személyzetének nagy részét ki kell vinni az épületből, az állomány egy kis része pedig a kabuli repülőtéren, egy “tartalék telephelyen” dolgozna tovább. A kabuli repülőtérnek mint evakuálási pontnak látszólag volt értelme, hiszen a főváros központjához közel, mindössze 12 perces autóútra és háromperces helikopteres repülésre van a nagykövetségtől.
Augusztus 11-én, szerdán a tálibok előrenyomulása már annyira aggasztó méreteket öltött, hogy Biden a Fehér Házban már a nagykövetség evakuálásáról és a tengerészgyalogosok Afganisztánba küldéséről beszélt a nemzetbiztonsági tanácsadóival. Egy nappal később már az amerikai hírszerző ügynökségek képviseletében Avril D. Haines nemzeti hírszerzési igazgatója már azt jelezte, hogy a hírszerzők nem tudnak előre figyelmeztetéseket küldeni, ha a főváros ostrom alá kerül. A lap szerint ekkor a tanácskozás résztvevői egymásra néztek és ugyanarra a következtetésre jutottak: ideje kiszállni. Egy órával később Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója besétált az ovális irodába, hogy átadja a csoport egyhangú javaslatát az evakuálás megkezdéséről és arról, hogy 3000 tengerészgyalogost és katonát vezényeljenek a repülőtérre.
Augusztus 14-én, amikor Biden már a tíz napos vakációját kezdte meg Camp Davidben, a nap nagy részét a legfőbb tanácsadóival töltötte videókonferenciákon. Ekkor döntöttek arról, hogy a kabuli amerikai nagykövetség összes alkalmazottját elszállítják a repülőtérre. Ross Wilson, az Egyesült Államok afganisztáni megbízott nagykövete, aki részt vett a telefonbeszélgetésen, azt mondta, hogy a személyzetnek még 72 órára van szüksége a távozáshoz. De leintették őt, mondván: azonnal indulniuk kell. Ez azért is számított megdöbbentő fordulatnak, mert két nappal előtte Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője még azt kommunikálta, hogy a nagykövetség továbbra is nyitva marad, sőt, azt tervezik, hogy folytatják diplomáciai munkájukat Afganisztánban".
Blinken még aznap telefonon beszélt Gánival, a beszélgetést ismerő egyik tisztviselő a New York Times-nak azt mesélte, az afgán elnök dacos volt, és ragaszkodott ahhoz, hogy a végsőkig meg fogja védeni Afganisztánt. Nem mondta el Blinkennek, hogy már a menekülését tervezi, így Washington először a híradásokból értesült arról, amikor az afgán elnök elmenekült az országból. Még ugyanezen a napon a kabuli amerikai nagykövetség üzenetet küldött az országban tartózkodó amerikaiaknak, hogy hagyják el az országot és mindenkinek kifizetik az útiköltséget, de siessenek, mert előfordulhat, hogy nem lesz szabad hely a nemzetközi kereskedelmi járatokon.
Amikor a tálibok besétáltak Kabulba és elfoglalták a fővárost, a New York Times cikke szerint sok amerikai és afgán már nem tudott eljutni a repülőtérre, mivel a tálib harcosok ellenőrzőpontokat állítottak fel a város útjain. Néhány embert megvertek, így az FBI vezető tisztviselői amiatt aggódtak, hogy a tálibok vagy bűnözői bandák elrabolhatják az amerikaiakat, ami rémálomszerű végkifejlet lenne, ha az amerikai hadsereg már nem lenne az országban.
„Kooperálnak, kiengedik az amerikai állampolgárokat, a személyi állományt, a nagykövetségeket, de egy kicsit több nehézségünk adódott azzal, hogy azokat az afgánokat is kihozhassuk, akik ott segítettek nekünk” - ismerte el nemrég az amerikai elnök arról, hogy mennyire nem együttműködőek a tálibok. Eredetileg az volt a terv, hogy augusztus 31-re teljesen kivonulnak az amerikaiak Afganisztánból, de már látszik, hogy erre kevés az esély. Biden maga is azt mondta, hogy addig maradnak ott amerikai csapatok, amíg minden ott tartózkodó amerikai állampolgárt evakuálnak, illetve, amíg biztosítaniuk kell a kivonulást, így simán lehet, hogy az augusztus 31-ei határidő nem lesz tartható.
A tálibok eközben azzal fenyegetőznek, hogy ha az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság több időt kér a kimenekítések folytatásához, arra nemmel fogunk válaszolni. A tálibok egyik szóvivője, Szohail Sahín azt nyilatkozta, hogy ha a nyugatiak nem távoznak augusztus 31-ig, annak „következményei lesznek”, mert ez egy „vörös vonal” számukra. Kérdés, beváltják-e a fenyegetéseiket, ami szakértők szerint abban nyilvánulhat meg, hogy a kabuli reptéren és a környékén tartózkodó, evakuálásukra váró civilekre lőnek majd. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu-nak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a CIA igazgatója, William J. Burns hétfőn titokban Kabulba ment és tárgyalást folytatott a tálibok egyik vezetőjével, Baradar mollával. Wagner szerint bár nem lehet tudni, miről tárgyaltak, de lehet rá következtetni: a kivonulásról. Az ugyanis nagyon komoly lebőgés lenne, ha az Egyesült Államok otthagyna mindent még mielőtt az összes amerikai és a vele szövetséges állampolgárt kimenekítette volna. Az augusztus 31-ei határidőt viszont csak úgy tudják módosítani, ha a tálibokkal előtte megegyeznek, ezért valószínűsítik a szakértők, hogy a kivonulásról egyeztetett a CIA főnöke Baradarral.
