A szigetországban azért tiltották be a Covid-áldozatok temetését, mert felmerült, hogy a holttestből a talajvízbe kerülhet a vírus.
Srí Lanka kormánya pénteken megerősítette a járványban elhunytak holttesteinek elégetésére vonatkozó utasítását, nemzetközi és helyi iszlám szervezetek tiltakozása ellenére.
A szigetországban tavaly áprilisban tiltották be a vírus áldozatainak az eltemetését arra hivatkozva, hogy a holttestekből a talajvízbe került anyagok terjeszthetik a vírust.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az indokot megalapozatlannak nevezte, de Pavitra Vanniaracsi egészségügyi miniszter leszögezte, hogy a tilalmon nem változtat semmiféle társadalmi, vallási vagy politikai érv.
Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) aggodalmát fejezte ki a tilalom miatt, a Srí Lanka-i iszlám tanács (SLMC) pedig azzal vádolta a kormányt, hogy meggondolatlan cselekedeteket akar kiprovokálni a közösség fiatalabb tagjaiból. A tanács figyelmeztetését megismételte az ország muszlim vallású igazságügy-minisztere, Ali Szabri is. A tanács rámutatott arra, hogy Srí Lanka Covid-19-ben elhunyt áldozatainak nagy része muszlim, az SLMC szóvivője, Hilmy Ahmed az aránytalanul magas számot azzal magyarázta, hogy sokan nem mernek orvoshoz fordulni a panaszaikkal, félve, hogy ha meghalnak, elégetik a holttestüket. Az iszlám a híveknek a holttest Mekka felé történő eltemetését írja elő. Az ország többségét alkotó, kormánypárti buddhisták – akárcsak a hinduk – többnyire elégetik halottaikat.
A muszlim többségű Maldív-szigetek a múlt hónapban azt közölte, hogy Srí Lanka kormánya kapcsolatba lépett vele, arra kérve a kormányt, tegye lehetővé a járvány muszlim halálos áldozatainak átszállítását a szigetre, hogy ott temessék el őket. Srí Lanka ezt tagadta.
Srí Lankán nemrég megugrott az igazolt koronavírus-fertőzöttek szám: míg októberig 3300 fertőzést és 13 halálesetet regisztráltak, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem pénteki összesítése szerint e számok elérték a 46 800-at és a 222-t. Az országban a több mint 260 halálos és csaknem 500 sebesült áldozatot követelő, 2019-ben végrehajtott húsvétvasárnapi merényletsorozatot követően a buddhisták és a muszlimok korábban is feszült viszonya tovább romlott. A terrortámadásokat két helyi muszlim szélsőséges csoport – a Nemzeti Tauhíd Dzsamaát és a Dzsamatei Millatu Ibrahim – számlájára írják, de az elkövetésért az Iszlám Állam terrorszervezet is jelentkezett.