Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Laboratóriumnak tartja Ausztriát a magyar miniszerelnök, pedig azzal, hogy teljesen lemásoljuk az osztrák intézkedéseket, már elkéstünk. A szomszédos országokban már elkezdtek lazítani a korlátozásokon, persze ehhez az is kellett, hogy sokkal szigorúbb kijárási tilalmat vezessenek be, mint Magyarországon. Szakértők szerint a titok a gyorsaságban és a rengeteg otthoni teszt elvégzésében rejlett, így meg tudták akadályozni a kórházi terjedést.
Maszkos emberek élvezik a délutáni napsütést, egymástól távol helyezett padokon, a bátrabbak – szintén maszkban – cipőket válogatnak egy kis üzletben. Így néz ki most, egy héttel a legszigorúbb korlátozások részleges feloldása után Bécs, annak az országnak a fővárosa, amelyre Orbán Viktor laboratóriumként tekint.
A magyar miniszterelnök olyannyira komolyan veszi a fenti hasonlatot, hogy már kétszer is használta, legutóbb múlt pénteken a Kossuth Rádiónak adott szokásos interjújában.
"A helyzet úgy áll, hogy mindenki sötétben tapogatózik, de ők előttünk tapogatóznak a sötétben, ezért én laboratóriumként tekintek Ausztriára, nem fenyegetésként, tehát ha ők ott feloldanak bizonyos tiltásokat és próbálkoznak az élet normális menetéhez való visszatéréssel, akkor azt figyelni kell, jegyzetelni kell, elemezni kell, tanulni kell belőle, és ami bevált ott, azt szabad itt átvenni. Örüljünk, hogy végre egyszer nem mi vagyunk a kísérleti egerek, hanem valaki más – a földrajzi fekvésénél fogva – hamarabb hoz meg olyan lépéseket, amiket mi is szeretnénk” – fogalmazott.
A kormányfőnek annyiban igaza van, hogy a koronavírus osztrák fejleményeit nemcsak a magyarok, hanem más európai országok is szorosan követik. Az osztrák–magyar összehasonlítást ráadásul nemcsak a földrajzi fekvés, hanem a népesség nagyságrendileg hasonló száma is indokolhatja: a 2019-es adatok szerint Ausztriában 8,8 millióan élnek, vagyis körülbelül egymillióval kevesebben, mint nálunk. A koronavírus terjedése, valamint a válsághelyzet kezelése között azonban akadnak markáns különbségek a két ország között, és nemcsak az elvégzett tesztek száma, vagy a bevezetett korlátozások miatt is.
1. Többet teszteltek
Annak eldöntésére, hogy mennyivel járhatnak nálunk előrébb az osztrákok, értelemszerűen mindenki azt nézi, ott mikor jelentették be az első koronavírusos megbetegedést. Ez február 25-én történt, két Lombardiából hazatért osztráknál diagnosztizálták a fertőzést. Magyarországon erre még nyolc napot kellett várni, Orbán Viktor március 4-én a Facebookon közölte, hogy két iráni diákot szállítottak a Szent László kórházba.
Ebből kiindulva matematikailag az lenne a logikus, ha a korlátozó intézkedések lazítása között is két hét lenne a különbség, csakhogy ez távolról sem így van. Sebastian Kurz osztrák kancellár – elsőként Európában – április 14-én engedélyezte a 440 négyzetméternél kisebb alapterületű boltok újra megnyitását. Orbán Viktor ezzel szemben egyelőre május 3-át említette, mint a dátumot, amikor az ország elérheti „a szükséges felkészültségi szintet”. A lazításról csak ezután lehet szó, és még akkor is csak feltételes módban.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Ausztriát a hivatalos adatok szerint súlyosabban érintette a koronavírus, mint Magyarországot. Az április 23-ai hivatalos adatok szerint 14 940 fertőzött volt, közülük 496-an vesztették életüket, ami 3,3 százalékos halálozási arányt jelent. Magyarországon ezzel szemben ugyanezen a napon 2 284 fertőzöttet és 239 elhunytat tartottak nyilván, ezzel 10 százalék feletti a koronavírus halálozási aránya.
Ennek magyarázatához elég megnézni, a két országban mennyit teszteltek:
Ausztriában csütörtökig 205 835, Magyarországon pedig 55 390 hatósági mintavétel történt.
A sokkal több fertőzött ellenére az osztrákoknál mára már látják a fényt az alagút végén, és azt is elmondhatják magukról, hogy április 5-én először már több volt az új gyógyult, mint az új fertőzött, ami hatalmas eredménynek számít. De mit csináltak ehhez másképp, és mi az, amit tanulhatunk tőlük?
2. Gyorsan léptek
Ausztria két dologban kevésbé volt szerencsés, mint Magyarország: ezek egyike, hogy közvetlenül határos Észak-Olaszországgal és rengetegen ingáznak a két ország között. Milánó és Innsbruck között autóval például mindössze négy és fél óra az út. A másik, hogy Tirolban már a kezdetekben kialakult egy súlyos gócpont: ez volt Ischgl síparadicsoma, ahol több száz turista kapta el, majd vitte haza a koronavírust február végén, jelentősen hozzájárulva az európai terjedéshez.
Viszont éppen a fent említett két eset volt az, ami miatt Ausztria sokkal korábban, sokkal szigorúbb intézkedéseket hozott a koronavírus miatt, mint a legtöbb európai ország, Magyarországot is beleértve (bár a tiroli hatóságokat többen bírálták, hogy nem lépett időben).
- Március 10-én az osztrák kormány elrendelte az iskolák és az egyetemek bezárását, betiltotta a csoportos rendezvényeket és erősen korlátozta az utazást.
- Március 13-án lezárták Ischgl falut és egész Tirolt karantén alá helyezték.
- Március 16-án szigorú kijárási korlátozást vezettek be, az emberek csak élelmiszerüzletbe, gyógyszertárba vagy sportolni mehettek az utcára. Bezárták az összes éttermet és szállodát, és nem létfontosságú üzletet.
A rendkívüli szigor megsértése súlyos következményekkel járt, a rendőrök rendszeresen ellenőrizték a közterületeket és több ezer euróra bírságolták azokat, akik nem tartották be az előírt másfél méteres távolságot. Azokat is megbüntették, akik nem velük egy háztartásban élővel sétáltak az utcán, összesen 17 ezer alkalommal intézkedtek a szabálytalankodók ellen.
A siker egyik titka tehát a lehető legszigorúbb korlátozások korai bevezetése volt. Magyarország ebben szintén nem áll rosszul, bár a teljes kijárási tilalmat nálunk – eddig legalábbis – nem rendelték el, de az éttermek, szállodák itt is bezártak, és az iskolákban is online folyik az oktatás. Más a helyzet, ha az elvégzett teszteket nézzük, az osztrák kormány egyik fő egészségügyi tanácsadója szerint ugyanis ez volt a másik oka, hogy jelentősen sikerült csökkenteni a fertőzések számát.
Ausztriában már az első naptól kezdve központi forródrótot hoztak létre, melyen keresztül tünetek esetén házhoz lehetett rendelni a mobil mintavételi egységeket.
„A kulcs az volt, hogy távol tartsuk az embereket a kórházaktól, ahol jelentős a kockázata a fertőzésnek” – mondta Clemens Martin Auer a brit Independent című lapnak.
A mobiltesztelés persze nem újdonság – ilyet végez Magyarországon az Országos Mentőszolgálat is – de Auer úgy látja, azért vették fel sikeresen a harcot, mert nagyon hamar bevezették és széleskörűen reklámozták a lehetőséget a médiában. Ha valaki tüneteket észlelt magán, ingyenesen hívhatta a telefonszámot, ahol szakértők állapították meg, szükség van-e a mintavételre, és ha igen, akkor kiküldték az egységet. Ott sem ment minden simán, nagyon sokan panaszkodtak a hosszú várakozásra, és olyan is előfordult, hogy valakihez csak egy hét múlva értek ki az egészségügyi dolgozók. Valamit mégis jól csináltak, hiszen a tesztek száma már 200 ezer felett jár.
A szakértő szerint az is fontos volt, hogy pozitív eredménnyel, de enyhe tünetekkel senkinek sem kellett kórházba mennie, ezzel is tudták izolálni egymástól a betegeket. Egészségügyi intézménybe csak akkor került valaki, ha már tényleg orvosi segítségre volt szüksége. Ezzel olyannyira nem terhelték túl az ellátórendszert, hogy egyszer sem fordult elő, hogy ne lenne elég kórházi, vagy intenzív ágy. A hivatalos statisztikák szerint április 23-án az 1154 intenzív férőhelyből mindössze 169 volt foglalt. (Az osztrák egészségügyi minisztérium honlapján a szabad kórházi ágyak számát is közlik.)
A vírus terjedése március 26-án tetőzött, akkor egy nap alatt 972 új esetet regisztráltak, de azóta meredeken csökkennek a számok. Kedden ennek töredékét, 43 új fertőzöttet találtak az országban.
3. Nem titkoltak semmit
Ausztria abban is példát mutatott, hogy a kormány végig világosan kommunikált, ismertette a terveket, majd azokat végre is hajtotta. Sebastian Kurz kancellár – miután már korábban elrendelte a kötelező maszkviselést a gyógyszertárakban és a boltokban – április 6-án jelentette be, hogyan fogják lassan, fokozatosan enyhíteni a korlátozásokat, majd eszerint haladtak tovább.
Április 14-én így tehát kinyithattak a 440 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek, azok is, melyek nem létfontosságú termékeket kínáltak, valamint a kertészetek és a barkácsboltok. A fodrászatok és a bevásárlóközpontok – ezeket Magyarországon például hivatalosan be sem zárták – május elsején kezdhetik újra tevékenységüket. A legrosszabb helyzetben az éttermek és a szállodák vannak, nekik egészen május közepéig várniuk kell – de legalább már látják a fényt az alagút végén. Ugyanez igaz a templomkora is, melyeket korábban szintén bezártak, és május 15-étől tarthatnak istentiszteleteket.
Sebastian Kurz szerdán is folytatta a jó híreket. Mint mondta, az iskolákban május 4-től megkezdődik az érettségire, illetve a záróvizsgákra való felkészülés, május közepétől pedig az alsóbb iskolai osztályokban is folytatódhat a tanítás, de ennek részleteiről később tájékoztatnak.
A nem tömegsportok, például a tenisz és a közösségi távolságtartásra alkalmas golf május elsejétől űzhető, a profi sportolók különlegesen kialakított edzőközpontokban folytathatják a felkészülést. A rendezvényeket viszont valószínűleg csak június végétől engedik, addig pedig a maszkviselés is egészen biztosan kötelező marad, a tömegközlekedési eszközökön is. (Ezt azóta Budapesten is bevezette Karácsony Gergely főpolgármester, április 27-i hatállyal.)
Az osztrák szövetségi kormány emellett egy 38 milliárd eurós gazdasági mentőcsomagot is bejelentett, bár a munkanélküliségi adatok a szomszédban is riasztó méreteket öltöttek. A Deutsche Welle információi szerint április elején 504 ezer regisztrált munkanélküli volt az országban, közülük 200 ezren a korlátozások bejelentését követő két hétben jelentkeztek segélyért.
Az osztrákok legtöbbje persze a lazítások ellenére sem lett sokkal nyugodtabb, amíg nem lesz oltás, addig valószínűleg náluk is jóval kevesebben merészkednek majd az utcára, és a gazdaság sem fog helyreállni. A kormány addig is arra biztat mindenkit, hogy töltse le a Vöröskereszt mobiltelefonos applikációját, mellyel nyomon követhető, találkoztak-e fertőzött személlyel. Az osztrákok szerint azonban a legfontosabb, hogy
mióta bejelentettek egy világos tervet, azóta sokkal pozitívabb a közhangulat.
Az, hogy itthon pontosan mi lesz, egyelőre bizonytalan: jelenleg csak annyit tudni, hogy Orbán Viktor május 3-a után akarja felvázolni, hosszabb távon mire számíthatnak a magyarok. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón annyit még elárult, hogy a korlátozó intézkedések május 3-ig életben maradnak, megváltoztatásukról majd a jövő héten döntenek, a kabinet célja ugyanis a gazdaság újraindítása.
Mivel azonban a Magyarországon bevezetett korlátozások sokkal enyhébbek voltak, mint Ausztriában, nem kizárt, hogy a lazítás is hosszabb ideig fog tartani, mint a szomszédos „laboratóriumban”.
Tovább szigorít Ausztria: ötnél több ember nem találkozhat
