Világ MTI 2020. március. 03. 17:05

Kína heteken át cenzúrázhatta a koronavírusról szóló hivatkozásokat

A kínai Nagy Testvér már a koronavírus-járvány elejétől kezdve korlátozott olyan tartalmakat, amelyek a betegségről szóltak.

Kína hetekig cenzúrázott az interneten az új koronavírussal kapcsolatban megjelenő minden hivatkozást, mielőtt hivatalosan is beismerte, milyen kiterjedt a járvány – állítja egy kedden Kanadában közzétett tanulmány.

A vírus már decemberben megjelent a közép-kínai Vuhanban, amelynek mintegy 11 millió lakója január vége óta van karanténban. A betegség súlyosságát azonban csak január 20-án ismerték be nyilvánosan, amikor Hszi Csing-pin elnök utasítást adott a felszámolására.

A Torontói Egyetem intézeteként működő, az információellenőrzésre szakosodott Citizen Lab szerint az olyan általános kifejezések, mint

 "az ismeretlen vuhani tüdőgyulladás" vagy a "vuhani egészségügyi bizottság" már a járvány első heteitől tabuk voltak több kínai internetes alkalmazásban.

A stabilitás nevében bevett gyakorlat Kínában, hogy az internetes cégóriások megtisztítják a politikailag kényes vagy nem kívánatos, gyakran "híresztelésnek" minősített tartalmakat.

A vírus megjelentése után a vészharangot megkongató több orvost vádolt meg a rendőrség rémhírterjesztéssel. Közöttük volt az immár nemzeti hősként tisztelt Li Ven-liang is, aki február elején halt bele a vírus okozta betegségbe.

Halálhírére szokatlan bejegyzések tömegei követelték a szólásszabadságot a közösségi médiában, illetve bírálták a vuhani tartományi vezetőket, akiket az információ eltussolásával vádoltak. Több vezetőt menesztettek is állásából.

December vége és február közepe között

a Citizen Lab több mint 500 blokkolt kulcsszót és mondatot talált a YY élő videómegosztó portálon és az igen népszerű WeChat üzenetküldő alkalmazáson.

Egyes cenzúrázott szavak később hivatalossá vált értesülésekre vonatkoztak, mint például a vírus emberről emberre terjedésére.

A két alkalmazásban is kulcsszavak széles skáláját cenzúráztak, ezek között voltak a kínai vezetőket bíráló megjegyzések, illetve a tényekre vonatkozó információk.

A Citizen Lab megfigyelései szerint

február 14-én például a "tüdőgyulladás", "a betegség megfékezése és megelőzése", a "vírus" és az "orvosi folyóirat" szavakat tartalmazó üzeneteket cenzúrázták.

"Sajátos esetről van szó, amikor az információáradás gátlása elméletileg károsíthatja a közegészséget" - jelentette ki Lotus Ruan, a Citizen Lab kutatója.

Február eleje óta Hszi Csin-ping az online viták még szorosabb ellenőrzését szorgalmazta, hogy "pozitív energiát" és "stabilitást" biztosítsanak az országnak.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.