A világ leggazdagabb embere 10 milliárd dolláros alapot hozott létre, a pénzt kizárólag környezetvédelemi célokra fordítja.
Tízmilliárd dollárt ajánl fel klímavédelmi célokra Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere, aki egyebek mellett az Amazon internetes áruház alapítója és a The Washington Post című amerikai napilap tulajdonosa.
Az Instagram-oldalán hétfőn tett bejelentésében Bezos úgy fogalmazott: másokkal együtt szeretné "a pusztító hatású klímaváltozás elleni küzdelem új útjait feltárni". Ennek érdekében a Bezos Föld Alapítvány (Bezos Earth Foundation) már az idén nyártól megkezdi tudósok, aktivisták és nem kormányzati szervezetek klímavédelmi munkájának finanszírozását adományokkal és ösztöndíjakkal.
"A klímaváltozás a Földünket fenyegető legnagyobb veszély" – írta a közösségi oldalon Bezos. Hangsúlyozta azt is, hogy a bolygó megmenthető, de ehhez "a nagyvállalatok, a kis cégek, a nemzetállamok, a globális szervezetek és az egyének közös akciója szükséges".
Az 56 éves Bezost, akinek vagyonát a Forbes magazin több mint 130 milliárd dollárra becsüli, korábban a saját vállalkozásainak a munkatársai is cselekvésre sürgették a környezet védelme érdekében, és szemére hányták, hogy finanszírozza az évente egymilliárd dollárba kerülő Blue Origin nevű űrprogramot, amelynek nagyon nagy az úgynevezett karbonlábnyoma.
Idén januárban több száz Amazon-alkalmazott írta alá azt a levelet, amely erőteljesen bírálta a céget, mert nem tesz eleget a környezet védelméért, a globális felmelegedés csökkentéséért, noha tavaly szeptemberben Bezos azt ígérte, hogy 2040-ig eljut a nulla karbonkibocsátásig, és 2030-ra 100 százalékig átáll a megújuló energiákra.
Bezos bejelentése után elemzők meg is jegyezték: éppen az Amazon számára jelent nagy kihívást az ígéret, hiszen az internetes óriásvállalat évente mintegy tízmillió csomagot szállít ki autóval, dízellel működő mikrobusszal és részben drónnal, tehát nagy a szénlábnyoma. A szénlábnyom, vagy más néven karbonlábnyom az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik fokmérője. Segítségével számszerűsítik, hogy az emberiség, életmódjával vagy munkája révén, mennyiben járul hozzá a globális felmelegedéshez.