Világ hvg.hu 2019. október. 19. 15:52

Egy törvénymódosítás miatt megint bizonytalan, mikor lesz Brexit

Boris Johnson közölte: nem hajlandó halasztást kérni, pedig egy másik törvény erre kényszeríti. Kérdés, ki nyer: a parlament vagy a kormány.

322 támogatással 306 nem ellenében elfogadta a brit parlament azt a törvénymódosítást, amely miatt ismét csúszhat a britek kilépése. A Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a kormányzó Konzervatív Párt volt frakciótagja által beterjesztett javaslat a kormányzati beterjesztés szövegét úgy írja át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja. Ez gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról.

E módosítás támogatói nem titkoltan azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai - akik közül sokan a megállapodás nélküli Brexit hívei - formálisan, taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás jóváhagyását, de az egyezmény jogi szövegének törvénybe iktatását esetleg egészen a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig megakadályozzák. Ez azt jelentené, hogy hiába született meg a megállapodás, aznap az Egyesült Királyság annak érvénybe lépése nélkül távozna az Európai Unióból.

MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

A Downing Streetből származó információk szerint az elfogadás miatt a kormány visszavonja a Brexit-megállapodás elfogadásáról szóló indítványát. A Letwin-javaslat elfogadása után így automatikusan életbe lép a Benn-törvényként emlegetett jogszabály, amely alapján ha október 19-ig nincs megállapodás a Brexitről, a miniszterelnök köteles levélben halasztást kérni az Európai Uniótól, budapesti idő szerint éjfélig.

A reggel óta tartó alsóházi ülésen Boris Johnson miniszterelnök és a kormánypárti politikusok érveltek a megállapodás elfogadása mellett. Felszólalt Theresa May volt kormányfő is, akinek a Brexit-megállapodását háromszor utasította el a Ház, ő is támogatásáról biztosította a csütörtökön elfogadott egyezséget. Ennek elfogadását mégsem lehet biztosra venni, a BBC utolsó számítása szerint a 320 szükséges képviselő helyett csak 310 támogatását lehetett biztosra venni.

Boris Johson a szavazás után azt közölte, hogy nem hajlandó halasztást kérni, jövő héten beterjeszti a rendezett Brexithez szükséges jogszabálytervezet. Ez szembemegy a Benn-törvénnyel - ezt több képviselő is megjegyzi a szavazást követő indulatos vitában. Maga Letwin annyit közölt: biztos abban, hogy a kormányfő tiszteletben tartja a törvényeket.

Az ellentmondás feloldása láthatóan kifogott a brit sajtón is, és az sem segíti a tisztánlátást, hogy a Downing Street 10 sem nyilatkozik arról, Johnson benyújtja-e a levelet az EU-nak vagy sem. Olyan hírek is lábra keltek, hogy a megállapodást hétfőn terjeszti be újra a kormány az alsóház elé.

Az Európai Bizottság szóvivője is választ vár: Mina Andreeva, a testület szóvivője a Twitteren annyit közölt, hogy a bizottság tudomásul vette a szavazás eredményét, és most a brit kormánytól várja a következő lépést.

Azt nehéz elképzelni, hogy az EU ne járulna hozzá a halasztáshoz annak ellenére, hogy csütörtökön egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tettek ezzel kapcsolatban a közösség vezetői. Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke azt mondta, nem lesz halasztás, Donald Tusk, a tagállamok vezetit tömörítő Európai Tanács első embere viszont úgy nyilatkozott, nyitott ez a lehetőség.

Közben a parlament környékén több tízezren tüntetnek a britek kilépése ellen, egy 29 férfit őrizetbe vettek, mert bejutott a Westminster védett területére.

MTI/AP/Matt Dunham
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.