Amikor Ana Brnabics szerb kormányfő leszbikus partnere februárban megszülte a pár mesterséges megtermékenyítéssel fogant fiát, a szerbiai melegközösség úgy vélte, áttörés előtt áll a balkáni ország. Tévedtek.
Pedig Ana Brnabics az egyike azon kevés kormányfőnek, aki nyíltan vállalja leszbikusságát, s ő az első olyan miniszterelnök, akinek azonos nemű partnere a kormányfői mandátum idején szülte meg gyermekét. A szerbiai egészségügyi miniszter, Zlatibor Loncsar mégis bejelentette, az állam megtiltja, hogy olyan személyek, akik a korábbi öt évben homoszexuális kapcsolatot létesítettek, bármilyen célra spermát, illetve petesejtet adjanak le.
A többi szerbiai törvénnyel együtt értelmezve a döntést, a rendelet gyakorlatilag megtiltja, hogy az azonos nemű személyek alkotta szerbiai pároknak a jövőben gyermeke szülessen. Ez csak akkor lehetséges, ha drága pénzen külföldre utaznak, s ott intézik el a beavatkozást. Ebben az esetben a szerbiai törvények csak azt a személyt ismerik el szülőnek, aki kihordta a gyermeket.
A szerbiai szabályok szerint a homoszexuális párok nem fogadhatnak örökbe gyermeket, egyedülálló személyek viszont – függetlenül szexuális irányultságuktól – igen. A melegeket és leszbikusokat tömörítő szervezetek hivatalos beadványban követelik az egészségügyi minisztérium rendeletének a visszavonását, amely szerintük ellentétes a diszkriminációs tiltó szerbiai törvények szellemével.
Ana Brnabics – az országot irányító nacionalistából europerré változott Alekszandar Vucsics államfő szövetségese – 2017-ben kapta meg a kormányfői tisztséget, s a bírálók szerint a kinevezés hátterében az áll, hogy Szerbia ezzel próbálja azt sugallani a liberálisabb Nyugat számára, hogy az országban jogegyenlőséget élveznek a homoszexuálisok. A szerbiai civilszervezetek szerint viszont ez egyáltalán nincs így, s Brnabics sem tesz semmit a helyzet javítása érdekében.