Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Súlyos harcok dúlnak Észak-Szíriában az országba behatolt török erők és a térséget évek óta ellenőrző kurd milíciák között. A polgári lakosság ezerszámra menekül, helyi források szerint már nyolc polgári személy halt meg a támadásokban, az áldozatok között gyerekek is vannak. Trump elnök pedig megmagyarázta, miért nem segít a kurdoknak, és hogy miért menekülnek majd Európába az Iszlám Állam katonái.
A legsúlyosabb harcok a török-szíriai határ közvetlen közelében lévő Tal Abjad nevű város közelében dúlnak, ahol a török hadsereg előbb légierővel és nehéztüzérséggel támadott, majd megkezdődött a gyalogsági előrenyomulás is. A kurd hatóságok általános mozgósítást rendeltek el, mindenkit arra kértek, induljon el a határ felé, és segítsen megvédeni a kurdok által létrehozott, hivatalosan el nem ismert államot, Rodzsavát.
Török források szerint a 2016 óta harmadik szíriai török betörés célja, hogy Tell Abiad és a tőle 100 kilométerre lévő Rasz al-Ajn között egy 20-30 kilométer mélységű biztonsági zóna jöjjön létre a határ szíriai oldalán. Ebbe a térségbe pedig Ankara be akarja telepíteni a jelenleg Törökországban élő mintegy 3,6 millió szíriai menekült több mint felét, kétmillió embert. A nemzetközi segélyszervezetek szerint a török politika etnikai tisztogatást jelent, hiszen Ankara szándékosan meg akarja változtatni a térség nemzetiségi összetételét, és el akar űzni több százezer szíriai kurdot a határ térségéből.
Törökország ugyanis úgy véli, hogy a Szíriában élő kurdok közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a Törökországban terrorista szervezetként számon tartott Kurd Munkáspárttal, ez pedig Ankara szerint komoly biztonsági kockázatot jelent az ország számára. A mintegy negyvenmillió kurd egy tömbben él több állam – Törökország, Irán, Irak és Szíria – területén, s több kurd szervezet is céljának tartja a független Kurdisztán létrehozását.
Bizonytalan sorsú IS-harcosok
A török támadás következtében kiszámíthatatlanná vált, mi történik majd az Iszlám Állam (IS) kurd területeken őrzött mintegy 12 ezer volt katonájával. A foglyokat – akik között legalább négyezer külföldről érkezett harcos is van – hét börtönben, illetve táborban tartják fogva, ezek közül több viszonylag közel van a határhoz. Kurd források szerint az egyik börtönt már találat érte. Elemzők szerint félő, hogy a harcok miatt a volt IS-harcosok egy része kiszabadul, s a térségben ismét megerősödik a szélsőséges mozgalom.
Miközben a kurdok azt kérik az USA-tól és az európai hatalmaktól, hogy hozzanak létre repülési tilalmi övezetet a harcok sújtotta térségben, a nemzetközi visszhang egyelőre meglehetősen visszafogott. Az EU egy, az inváziót nem túl erős szavakkal elítélő közleményben azt írta, hogy a törökök által tervezett biztonsági zóna aligha fog megfelelni a menekültek hazatéréséhez szükséges nemzetközi feltételeknek. Az eredetileg előzetes figyelmeztetésnek szánt uniós közleményt csak a támadás megindítása után tették közzé, a Der Spiegel német hetilap szerint a nyilvánosságra hozatal a miatt késett, hogy a Törökországot jó barátként számon tartó Magyarország szerda reggel magyarázat nélkül megpróbálta megvétózni a nyilatkozatot, s csak fél nappal később fogadta el a szöveget. A Spiegel információit a Twitteren Várhelyi Olivér brüsszeli EU-nagykövet ugyan cáfolta, de annyi alapja lehetett, hogy az utóbbi hónapokban többször előfordult, hogy Budapest blokkolta az EU külpolitikai akcióit.
A NATO sem volt túl határozott, Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára azt hangsúlyozta, a NATO-tagállam Törökország biztonsági aggályai megalapozottak, ám az észak-atlanti szövetség azt reméli, hogy Ankara visszafogottan, és arányosan lép fel a katonai akció során. A válság miatt öt európai állam kérésére összeül majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa is, de nagyon valószínűtlen, hogy a testület komolyan elítélné a katonai akciót.
Trumpi történelemlecke
Donald Trump amerikai elnök – aki gyakorlatilag zöld utat adott a török támadással azzal, hogy elrendelte a térségben állomásozó amerikai erők visszavonását – elmagyarázta, miért nem áll ki az USA határozottabban a kurdok mellett.
A kurdok és a törökök már évszázadok óta harcolnak egymás ellen. A kurd harcosok nem segítettek bennünket a második világháborúban, és nem segítettek a normandiai partraszállás során sem. Ennek ellenére mi szeretjük a kurdokat
– mondta az amerikai elnök.
A kurdok – akik öt éven keresztül az USA szövetségeseként harcoltak az IS ellen a térségben, változatlanul árulásként élik meg az amerikai döntést, és azt hangsúlyozzák, a harcok kitörése miatt tartós krízis alakulhat ki a térségben, és újra megerősödhet az Iszlám Állam. Trumpot viszont szemmel láthatóan nem érdekli különösebben, mi lesz az IS-harcosokkal, ha elmenekülnek. “Begyűjtjük a legveszélyesebbeket, és biztonságos helyre telepítjük át őket” – mondta. Majd amikor megkérdezték őt, mi lesz az IS-ben harcolt európai harcosokkal, közölte:
Európába fognak szökni, hiszen oda akarnak eljutni. Haza akarnak menni.
Trump hozzátette: az európai kormányoknak számtalan lehetőségük lett volna arra, hogy őrizetbe vegyék az IS-be belépett, majd fogságba esett állampolgáraikat, ám ezt az érintett országok nem voltak hajlandóak megtenni.
Miniszteri magyarázkodás
Közben Mike Pompeo amerikai külügyminiszter azt magyarázta, hogy nem igazak azok az állítások, melyek szerint Washington zöld utat adott volna a török támadás megindításához. Bár az amerikai demokrata és republikánus politikusok jó része elítélte az amerikai erők visszavonását és a kurdok “szégyenletes elárulását”, Pompeo megvédte a döntést, és azt mondta, a törökök joggal aggódtak a szíriai események miatt, mert valódi volt a délről érkező terrorista fenyegetés.
A törökök egyébként azt állítják, hogy a szíriai akciót részletesen egyeztették Trump elnökkel. “Trump elnök és Erdogan elnök megállapapodásra jutott arról, hogy pontosan milyen is legyen a hadművelet” – mondta a török államfő egyik tanácsadója, Gülnur Aybet.
Oroszország is képben van
A jelek szerint Recep Tayyip Erdogan biztosra akart menni a támadás megindítása előtt, ugyanis nem csak Trumppal egyeztetett, hanem Vlagyimir Putyin orosz államfővel is. Ankarai közlések szerint a török vezető közölte, az akció után biztonságosabb hely lesz Szíria északkeleti része. Valószínűleg az egyeztetésnek tudható be, hogy Oroszország egyelőre nem reagált érdemben arra, hogy egyik szövetségese lövi a másik szövetségese országát: Moszkva ugyanis jelentős katonai erővel van jelen Szíriában, s az orosz erők Bassár el-Aszad államfő hadseregét segítik a felkelők kezén lévő területek visszafoglalásában.
Oroszország annak ellenére nem szólalt még meg, hogy 2015-ben amiatt alakult ki néhány hónapig tartó válság a török–orosz kapcsolatokban, hogy a török légierő lelőtt egy Szíria felől török területre behatoló orosz Szuhoj–24-es harci gépet. Azóta viszont Erdogan bocsánatkérésével rendeződött a viszony, s Ankara – a NATO ellenkezése ellenére – megvásárolhatta a legmodernebb orosz légvédelmi rakétavédelmi rendszert.
