Világ MTI 2019. szeptember. 15. 09:28

Portugália és Luxemburg is vesz át menekülteket az Ocean Vikingről

Egy új menekültszétosztási rendszer keretében Portugália és Luxemburg is vesz át az Ocean Viking civil hajó fedélzetén Lampedusához érkezett illegális bevándorlókból, előbbi nyolcat, utóbbi kettőt.

Olaszország, Németország és Franciaország 24-24-et fogad be.  Az olasz kormány korábban már bejelentette, hogy a hajón tartózkodó 82 ember partraszállási engedélyt kapott a szigeten. Csütörtökön döntötték el Rómában, hogy a civil hajó kikötésének engedélyezését a csoport tagjainak európai szétosztásához kötik.

Ez volt az első eset, hogy a kormány már azelőtt megkezdte illegális bevándorlók szétosztását, hogy hajójuk olasz területi vizekre ért. Ennek feltétele volt egy olyan nem hivatalos megállapodás, amely szerint ha száz migráns érkezik olasz területi vizekre, akkor tízen Olaszországban maradhatnak, a többieket szétosztják a tagállamok között.

Olasz sajtókommentárok szerint erről a rendszerről Franciaország és Németország már a nyáron döntött, és ez szerepel abban a megállapodásban is, amelyet a francia, a német, az olasz és a máltai belügyminiszter Máltán, szeptember 23-án készül aláírni.

A megállapodás szerint Olaszország és Málta lesz ismét az első európai kikötő a földközi-tengeri migrációs útvonalon. Tehát az olasz kikötők megnyílnak, és ismét Olaszországra és Máltára hárul az érkezők első befogadása és azonosítása. Párizs és Berlin az érkezők 25-25 százalék befogadására kötelezi el magát, de kizárólag a menedékkérőnek minősülőket vennék át.

Az Ocean Vikingen érkezett emberek közül tehát Olaszország jóval többet vesz át a megígértnél, Németország és Franciaország valamivel többet, mint ahányat megígért, és önként jelentkezett Portugália meg Luxemburg.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.