A Nyugat-Balkán államai attól tartanak, sohasem lesznek az EU tagjai: az unióba való belépéshez legközelebb került Szerbiában és Montenegróban komoly pofonként értékelik azt, hogy Emmanuel Macron francia államfő közölte, a bővítésre csak az EU reformja után kerülhet sor.
A Blic című belgrádi napilap szerint a francia államfő az után hangsúlyozta újra az intézményi reform fontosságát, hogy nagyon lassan haladtak az EU-s vezető tisztségek elosztásáról kezdett egyeztetések. „Egyszerűsítenünk kell a folyamatokat, hogy gyorsabbak, erősebbek, és demokratikusabbak lehessünk. Ebből a szempontból szkeptikusan viszonyulok azokhoz a véleményekhez, melyek szerint a jövő a bővítésben van, hiszen látjuk, hogy 28-an sem tudunk egyezségre jutni. elutasítok minden bővítést, amire a mély intézményi reformok előtt kerülne sor” – idézte a Blic a francia államfőt.
Míg sokan attól tartanak, az EU reformja olyan lassú lehet, hogy e miatt gyakorlatilag a kérdés lekerült a napirendről, az egyik szerb elemző szerint legfeljebb lelassul a folyamat. „Nem hiszem, hogy vége lenne a bővítésnek, hiszen legalább 13 tagállam támogatja a nyugat-balkániak felvételét. De közben az is egyértelmű, hogy sem Szerbiának, sem pedig Montenegrónak nincs esélye arra, hogy 2025 előtt belépjen az EU-ba, hiszen a két országnak komoly feladatokat kell teljesítenie. És közben az is előfordulhat, hogy megvalósul, amit Macron akar, s megreformálják az uniót” – mondta Sztrahinja Szubotics, az Európai Politikai Központ elemzője a Blicnek. Szerinte a 2025-ös belépés sem reális, mert ahhoz 2023-ig le kellene zárni valamennyi tárgyalási fejezetet. „Erre pedig annak ellenére nincs esély, hogy néhány fejezet szinte már teljesen kész van” – magyarázta.
A legfontosabb feladat egyébként az lenne, hogy Szerbia rendezze kapcsolatait az országból 2008-ban kiszakadt albán többségű tartománnyal, Koszovóval: amíg ugyanis nincs megoldás, az EU egyik államot sem fogja felvenni a tagok közé.