Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Meglepte a világot lemondásának bejelentésével a 79 éves kazah államfő, Nurszultan Nazarbajev, aki csak annyit közölt magyarázatként, hogy akkor távozik, amikor már közel 30 évet töltött a tisztségben. Egyelőre nem tudni, mi áll pontosan a távozás mögött, hiszen jelenlegi mandátuma 2022-ig szól. A távozás nem teljes, Nazarbajev tölti be a kazah Biztonsági Tanács elnöki tisztét, és megtartotta a pártelnöki posztot is.
Igazi autokrata volt az államfői hatalomról kedden váratlanul lemondott kazah államfő, Nurszultan Nazarbajev. Közel harminc évig tartó hatalmát az erőszakra, a korrupcióra és a megfélemlítésre építette, ám Kazahsztán jóval stabilabb volt, mint a többi közép-ázsiai egykori szovjet tagállam – például Üzbegisztán vagy Kirgizisztán –, ahol az utóbbi évtizedekben több véres zavargás is kitört.
Talán Zamanbek Nurkadilov élete és halála mutatja meg a legpontosabban, milyen is volt Nazarbajev országa. Ő volt ugyanis az az ellenzéki politikus, aki 2005-ben úgy lett „öngyilkos”, hogy előbb kétszer mellbe lőtte magát, majd még arra is maradt ereje, hogy a fejéhez emelt pisztollyal főbe is lője magát. Míg a hivatalos változat szerint Nurkadilov egy családi konfliktus miatt vette el a saját életét, mindenki számára egyértelmű volt, hogy az egykori almati polgármesternek, majd kormánytagnak azért kellett meghalnia, mert Nazarbajev oldaláról átállt az ellenzékhez. Merthogy az is jellemző volt a Nazarbajev-rendszerre, hogy nem merte felvállalni az ellenzékiekkel leszámolást: nem sokkal azelőtt, hogy Nurkadilov „öngyilkos” lett, a politikus szövetségesét „véletlenül” elütötte egy autó.
Látszatdemokrácia és zsebtömés
Nazarbajev – hasonlóan sok más önkényúrhoz – szerette fenntartani a demokrácia látszatát: voltak ellenzékinek nevezett, illetve valódi ellenzéki pártok, ám egy percig sem gondolta senki komolyan, hogy Nazarbajevet és pártját bármikor, bárki akár csak meg is közelítheti egy-egy választáson. 2015-ben az 1990 óta államfőként tevékenykedő politikusra a résztvevők közel 98 százaléka szavazott, s már jóval előbb megvolt az a népszavazás, amely lehetővé tette, hogy korlátlan számban töltse be az államfői tisztséget.
Bár igyekezett úgy tenni, mintha államfőként is a nép „egyszerű fia” lenne, azért az átlagosnál jobban belenyúlt az ország költségvetésébe: 2013-ban például állítólag hárommillió dollárt fizetett azért, hogy unokája esküvőjén megjelenjen a híres rapper, Kanye West. A külföldi szakértők szerint a függetlenség megszerzését követő első évtizedben, 1990-2000 között az olajban és földgázban gazdaság állam GDP-jének negyedét sikkasztották külföldre az állami vezetők, illetve rokonaik, s ebből az akcióból a Nazarbajev-klán tagjai is kivették a részüket. Meg nem erősített források szerint az államfő és családja több milliárd dollárnyi vagyont játszott át az állami költségvetésből a családiba. Nem véletlen, hogy világszerte kazah polgárok tucatjait vették őrizetbe pénzmosás, illetve sikkasztás vádjával.
„Kazahsztánban legalább olyan mélyen beépült a társdalomba a korrupció, mint a többi közép-ázsiai országban. Viszont a politikai elit nincs annyira összenőve a szervezett bűnözéssel, mint a szomszédos államokban. Kazahsztán inkább kleptokrácia, mint maffiaállam” – vélekedett Louise Shelley amerikai Kelet- és Közép-Európa szakértő.
Mentség a nehéz gyermekkor
Nazarbajev fiatal korában nehéz sorban élt: szülei földjeit elvette a szovjet hatalom, ő húszévesen egy kohóban végzett nehéz fizikai munkát, s csak akkor vált hivatalnokká, amikor belépett a kommunista pártba, és elindult felfelé a szamárlétrán. Ott viszont olyan gyorsan emelkedett, hogy 1984-ben már ő volt a szovjet tagköztársaság miniszterelnöke, s csak két újabb év kellett ahhoz, hogy sikeresen megfúrja a valós hatalmat a kezében tartó köztársasági pártfőtitkárt, Aszkar Kunajevet. 1989-ben ő lett a helyi kommunista párt első embere, és hasonlóan sok más egykori szovjet tagköztársasághoz, sikerült átmentenie a hatalmat a függetlenség korszakára is.
Város örökségként
Nazarbajev talán leglátványosabb tette a fővárosváltás volt: Almatiból az északi országrészben lévő Asztanába helyezte át 1994-ben az ország központját, és dollármilliárdokat költött a korábban igencsak fejletlen és néptelen település nagyvárossá változtatására. Asztana –.amely kazahul annyit tesz: főváros – mára valódi központtá vált, s megkapta az UNESCO "Békeváros díját" is.
Míg a település mára valóban élhető hellyé vált, a kazah elnök kisszámú ellenzéke mindig is felesleges pénzszórásnak tartotta Almati elhagyását és az új főváros felépítését. A váltás mögött egyébként valószínűleg geopolitikai megfontolások álltak: Asztana közelebb fekszik Oroszországhoz, mint Almati, s a település olyan körzetben van, ahol többségben élnek az oroszajkúak. A főváros odaköltöztetésével a térség jobban bekerült az ország vérkeringésébe, és a hivatalnokok tömegeinek az érkezésével a kazahok javára változott meg az etnikai összetétel.
Viták Moszkvával és a családdal
Országlásának utolsó éveiben Nazarbajev sokat tett a kazah nemzeti érzés erősítése érdekében. A folyamat 2014 után gyorsult fel, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő egy tanácskozás azt mondta, Nazarbajev előtt a kazahoknak soha sem volt saját államuk, s a közép-ázsiai nemzet akkor teszi a legjobban, ha a civilizációt és a gazdasági fejlődést szavatoló „orosz világban” marad. Több sem kellett Nazarbajevnek: előbb betiltotta az oroszt a kormányüléseken, majd azt is bejelentette, az ország a cirill írásmódról 2025-re áttér a latinra.
Egy ideig úgy tűnt, hogy Nazarbajev három lányának – Dariga, Dinara és Alija – egyike, vagy az államfői vejek egyike megörökölheti a hatalmat, ám ahogy a szomszédos Üzbegisztánban is, itt is megromlott a viszony az államfő és az elkényeztetett második generáció között.
A legközelebb azért Dariga áll hozzá: bár a magát leginkább operaénekesnőként számontartó, 1963-ban született Nazarabjev-lány többször is bírálta a rendszert, Nazarbajev egy időben parlamenti alelnököt és miniszterelnök-helyettes csinált belőle, majd 2016-ban beválasztatta a felsőházba, ahol a külügyi és védelmi bizottság vezetését bízták rá.
