Fél évszázada nem látott Franciaország olyan komoly elégedetlenségi hullámot, mint a jelenlegi, amelyet a franciák többsége az utcai erőszak ellenére támogat.
Egy otthona ablakából kihajoló nyolcvanéves asszony lett a franciaországi „sárga mellényes” tiltakozó akció negyedik halálos áldozata: az asszonyt arcon találta egy könnygázt tartalmazó palack, s sérülése olyan súlyos volt, hogy a műtőasztalon életét vesztette. Az 1968-as diáklázadás óta legkomolyabb franciaországi tiltakozó akció közben tovább terjed: a demonstrációkat az üzemanyagadók emelése miatt tiltakozók kezdték, most viszont már a mentősök és az oktatási reformokat elutasító főiskolások is tüntetnek.
A hivatalos adatok szerint vasárnap országszerte 140 ezren vettek részt a tiltakozásokban. Többségük békésen tüntetett, a sárga mellényesek rendre elzárják a főutakat, illetve a gyárakhoz, üzemanyagraktárakhoz és üzletekhez vezető útszakaszokat. Néhány ezren viszont randalíroztak Párizs belvárosában, a Diadalív környékén, illetve a Champs-Élysées sugárúton: autókat gyújtottak fel, s üzleteket fosztottak ki.
Zavargások voltak a külvárosokban is, ahol a tüntetők utcabútorokat, illetve autókat gyújtottak fel, s Toulouse-ban is összecsaptak a tüntetők és a rendfenntartók. A rendőröknek végül csak könnygáz- és hanggránátok, illetve vízágyúk bevetésével sikerült szétoszlatni a tömeget.
Az egyre népszerűtlenebbé váló államfő, az argentínai G20-as csúcsról hazatért Emmanuel Macron még hétfő hajnalban válságtanácskozást tartott a kormány tagjaival, s nem zárta ki a rendkívüli állapot bevezetését sem. „Minden lehetőséget meg kell vizsgálni. Az viszont egyértelmű, nem engedhetjük meg, hogy minden hétvége az erőszaké legyen Párizsban” – mondta Benjamin Griveaux, a párizsi kormány szóvivője.
Macron egyelőre kitart, és közölte, nem hajlandó visszavonni az üzemanyagra kivetett adók megemeléséről szóló döntését. Azt is közölte, hogy nem tárgyal a tüntetőkkel. A kormányszóvivő szerint Macron és a kabinet azért sem engedhet, mert elődjei az utóbbi 30 évben mást sem csináltak, mint meghátráltak. „Az történt az utóbbi harminc évben, hogy a kormány tett egy kis szimbolikus lépést, majd mindent a szőnyeg alá söpört, és nem oldotta meg az alapvető strukturális problémákat” – magyarázta Griveaux, hogy Macron miért nem enged.
Az viszont már a kemény álláspont enyhülésére utal, hogy Édouard Phillipe miniszterelnök bejelentette, tárgyal majd a sárga mellényesek képviselőivel. A keddi találkozó előtt a kormányfő találkozott az ellenzéki pártok vezetőivel is, Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Gyűlés vezetője már azt vizionálta, hogy ötven év után Macron lesz az első, aki a franciák közé lövet majd. Le Pen közölte is, mi lenne szerinte a megoldás: az adóemelések azonnali visszavonása, illetve a minimálbérek és nyugdíjak megemelése.
A kormány dolgát megnehezíti, hogy a demonstrálóknak nincsenek igazi vezetőik, így nincs kivel megállapodást kötni: a tiltakozó akciókat átlagos munkások, illetve aktivisták hirdetik meg a közösségi oldalakon, s a szakszervezetek, illetve az ellenzéki pártok csak kullognak az események után.
A harmadik hete tartó tüntetéssorozat közben szélesedik: egyre több társadalmi csoport vesz részt a demonstrációkban, és ezzel terebélyesedik a követelések köre is. Az eredeti tiltakozás célja az adóemelés visszavonása volt, de hétfőn már csatlakoztak a demonstrálókhoz a magánmentős cégek alkalmazottjai is, akik a társadalombiztosítási és az egészségügyi reformok visszavonását szeretnék elérni. A főiskolások is mozgolódnak, hétfőn mintegy száz oktatási intézmény diákjai követelték az oktatási- és vizsgareform azonnali elmeszelését.
A párizsi és toulouse-i rendbontás sem csökkentette a sárga mellényesek társadalmi támogatottságát: a Harris Interactive nevű közvélemény-kutató intézet adatai szerint a franciák 72 százaléka a hét végi zavargások ellenére is támogatja a sárga mellényeseket, pedig a megkérdezettek 85 százaléka elutasítja az erőszakot, és elítélte a párizsi rendbontások kirobbantóit.
Az adóemelést elutasítók annak ellenére nem hagynak fel követeléseikkel, hogy az Európai Bizottság adatai szerint az utóbbi két évben hetven százalékról hatvanra csökkent az unióban az üzemanyagok átlagos adótartalma, s most Franciaországban is alacsonyabb az adótartalom, mint Macron hivatalba lépésekor volt. „Nagyon sokan állítják azt, hogy a dízel- és benzinadó sohasem volt olyan magas, mint most, de a valóság az, hogy az adók az ezredfordulós szinten vannak” – mondta William Todts, a Transport and Environment nevű brit civil szervezet vezetője.
A közúti forgalmat akadályozó tüntetések és az erőszak alkalmankénti fellángolása okozta veszteségek már eurómilliárdokban mérhetőek. A hagyományosan jónak számító karácsony előtti időszakban a párizsi és a toulouse-i szállodákban most az átlagosnál 15 százalékkal kevesebb szobát foglaltak le, s a párizsi luxusboltok is 25-50 százalékos forgalomcsökkenésről panaszkodnak.
A közeli napokban aligha várható áttörés: miközben a hatóságok újabb összecsapásoktól tartanak, Macron szemmel láthatóan nem döntötte el, miként fog fellépni a sárga mellényesekkel, illetve a többi elégedetlenkedővel szemben. Ha enged, eddig gondosan épített imázsát rombolja le, ha keményedik, azt kockáztatja, hogy még több rétegre terjed át az elégedetlenség, s előbb-utóbb a válság kezelhetetlenné válik.
Cikkünk megjelenése után érkezett a gyorshír:
Meghátrálhat Macron benzin-ügyben
A francia elnök arra kérte Édouard Philippe miniszterelnököt, fogadja valamennyi parlamenti párt vezetőjét és a tüntetők képviselőit. Közösen keresnek kiutat abból a válságból, amely az üzemanyagadó emelése ellen tiltakozó sárgamellényesek megmozdulásait kísérő, egyre erőszakosabb zavargások nyomán alakult ki.