2017. november. 27. 14:55 MTI Utolsó frissítés: 2017. november. 27. 15:18 Világ

Példátlanul kemény büntetést kaptak a lázadó bangladesi határőrök

A bíróság több mint 130 embert küldött halálsorra, 185-öt életfogytiglani börtönre ítélt, majdnem kétszáz másikat pedig börtönbüntetésre.

Jóváhagyta a bangladesi bíróság hétfőn 139 határőr halálos ítéletét. A határvédő katonai szervezet tagjai a 2009-es lázadás idején megölték parancsnokukat.

A legfelsőbb bíróság három bíróból álló testülete jóváhagyta továbbá 185 határőr életfogytiglani börtönbüntetését. A vádlottak részt vettek a 2009. február 25-én és 26-án zajlott gyilkosságokban, fosztogatásokban és vérengzésben – mondta Mahbubey Alam igazságügyi miniszter. További 196 határőr esetében 3 és 10 év közötti büntetést szabtak ki, 49 vádlottat felmentettek.

Legalább 74 embert, köztük 57 katonatisztet öltek meg a két napon át tartó lázadásban a határőrizet megerősítésére hivatott félkatonai szervezet, korábbi nevén Bangladesh Rifles dakkai főhadiszállásán.

Az ítélet ellen valamennyi vádlott fellebbezhet.

A bíróság korábban körülbelül 6000 határőr esetében hozott döntést, a vádlottakat négy hónap és hét év közötti börtönbüntetésre ítélték. A bangladesi határőrök pere 2011-ben kezdődött. A dakkai bíróság 2013 novemberében halálra ítélte a határőrizeti szerv 152 tagját. 161 embert élethosszig tartó börtönre ítéltek.

A lázadás Sheikh Hasina miniszterelnök hivatalba lépése után alig két hónappal tört ki és a kormány stabilitását fenyegette. A határőrizet megerősítésével megbízott szervezet több száz katonája 2009. február  25-én a határőrség dakkai főhadiszállásán lövöldözni kezdett, tiszteket ejtettek túszul, és megszálltak egy közeli bevásárlóközpontot: így követeltek béremelést és jobb szolgálati feltételeket. Banglades történelmében ez volt a legjelentősebb katonai lázadás.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.