Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szabadkai kórház néha úgy néz ki, mint a délszláv háborúk idején. A menekültek azt mondják, "a kék ruhás magyarok nagyon durvák". A határ túloldalán találkoztunk olyan afgán fiúkkal, akik azt mondták, miután megverték, órákig guggoltatták őket és kutyákat eresztettek rájuk.
A Belgrád Krnjaca nevű külvárosában álló tábor huszonegy évvel ezelőtt kimondottan menekülteknek épült, boszniai, horvátországi, később koszovói szerb menekültek éltek itt, egyesek egészen 2015-ig, amikor elhelyezték őket városi ingatlanokba és helyüket átvették a főként közel-keleti, észak-afrikai sorstársaik. Szerbiában egy minisztériumoktól független, önálló állami szerv, az úgynevezett Menekültügyi Népbizottság felelős mindazért, ami menekültekkel kapcsolatos állami feladat, ide tartozik a táborok működtetése is. Szívesen mutatják meg külföldi újságíróknak a krnjacai tábort, talán azért, mert itt találni légkondicionált épületet és közösségi tereket is, a tisztaság is szembeötlő. Máshol nem jellemzőek ezek az állapotok, erről sokan tudnának mesélni, például azok, akik májusig hónapokat töltöttek több száz társukkal az azóta felszámolt illegális menekülttáborban a szabadkai téglagyár mellett, míg Krnjacába nem szállították őket.
A Népbizottság nagyon büszke a táborra és általában arra, ahogyan a menekültekkel bánnak Szerbiában. A helyi sajtó egy része mindeközben keményen kritizálja a testület munkáját, leginkább azért, mert szerintük nem tesznek eleget az integrációért, így az itt töltött hónapok, évek elvesztegetett időnek számítanak a családoknak.
Naponta öt-öt ember lépheti át legálisan a magyar határt a két tranzitzóna egyikénél. Egy lista alapján határozzuk meg, kik ők, a listát a népbizottság a menekült közösségek vezetőivel állítja össze. Rajtuk kívül több ezren próbálták meg illegálisan, a kerítésen keresztül átlépni a magyar határt. Az ilyen kísérletek zöme kudarc, a tapasztalatokról pedig meg lehet kérdezni az itt élőket – mondja a táborban Ivan Miskovic, a népbizottság szóvivője.
A helyszínen készült videónkat 360 fokban körbeforgathatja:
Produce_belgrade from Kaufmann Balázs on Vimeo.
A videóban hallott beszámoló általános. A fiatal férfiak szinte mindegyike megpróbálta már legalább egyszer a kerítés átmászását vagy átvágását, akik a táborban vannak, kivétel nélkül úgy vélik, „a kék ruhás magyarok nagyon durvák voltak”. Találkoztunk olyan, magukat 16 évesnek mondó afgán fiúkkal is, akik azt mondták, miután megverték, órákig guggoltatták őket és kutyákat eresztettek rájuk, akik az arcukba ugattak.
What does it mean: kurva anyád?
Ezt kérdezi egyikük. Ez volt ugyanis az, amit folyamatosan ordítottak a kék egyenruhások, talán rendőrök, miközben verték őket. A hasonló bántalmazások után azt mondják, a kerítésbe épített kapukon keresztül kerültek vissza a szerb oldalra. Első útjuk legtöbbször az Orvosok Határok Nélkül önkénteseihez, vagy egy másik szervezet, a Médecins du Monde munkatársaihoz vezet, néhányukat pedig a helyi kórházak is fogadják.
„Kórházi leletek bizonyítják, hogy egyes sebeket az emberek lábára tekert szögesdrót, más esetben kutyaharapás okozott. Ütések és rúgások nyomait is rendszeresen kezelik a szerb orvosok vagy az Orvosok Határok Nélkül munkatársai. A napokban találkoztunk olyannal is, akit áramütés ért” – mondja Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa. Ők számos menekültet képviselnek különböző jogi fórumokon, akik egészen szörnyű esetekről számolnak be.
Szerbiában is működik egy, a Helsinki Bizottsághoz hasonló civil szervezet, a Menekültvédelmi Központ. A szervezet igazgatója, Rados Durovic is megerősíti a beszámolókat, azt mondja, olyan hiteles információjuk is van, ami szerint előfordult, hogy civilek a rendőrökkel együtt bántalmaztak menekülteket a határ menti magyar falvakban.
Márciusban a svéd Aftonbladet című riportműsor stábjának magyarországi riportja után végigsöpört a magyar rendőrök túlkapásainak ügye a nemzetközi és a hazai sajtóban egyaránt. A civil szervezetek képviselői szerint ezután mintha átmenetileg visszaesett volna a hasonló ügyek száma, a magyar Belügyminisztérium akkor azzal érvelt, hogy politikai lejárató akció zajlik az ország ellen, érdemi vizsgálat nem indult az ügyben.
– Elhiszik a beszámolókat verésről, kutyaharapásról, szögesdrótokról? – kérdezzük Ivan Miskovicot, az állami népbizottság szóvivőjét.
– Nincs okunk megkérdőjelezni, hisz látjuk a sérüléseket.
Amikor felvetettük, hogy az uniós csatlakozásért pályázó Szerbiának számos bilaterális, esetleg nemzetközi fórumon lenne lehetősége jelezni a magyar hatóságok visszaéléseit, azt válaszolja, hogy adott volt egy krízis, amely felvetette azt a kérdést, hogy hogyan bánnak a menekülőkkel.
Mi úgy válaszoltunk, hogy táborokat építünk. A magyarok máshogy. Egyelőre önöké az európai válasz, Magyarország az EU tagja.
Az elmúlt napokban két jelentés is foglalkozott a „balkáni útvonal” országainak hatósági túlkapásaival. A már említett Orvosok Határok Nélkül azt írja, ebben az évben 62 esetben látták bizonyítottnak, hogy a magyar oldalról Szerbiába visszatolt menekültek szándékos erőszaknak lettek kitéve. Az esetek majd mindegyikénél találkoztak verésből származó nyomokkal, 15 esetben kutyaharapással és 10 esetben valamilyen irritáló aeroszol okozta sérüléssel.
Ahogy arra csütörtökön az MTI is felhívta a figyelmet, Tomás Bocek, az Európa Tanács főtitkárának menekültügyi különmegbízottja egy 40 oldalas tanulmányban foglalkozott a magyar határnál tapasztalható helyzettel. Mint írja:
Óriási kihívás elé állította a bevándorlóáradat 2015-2016-ban Magyarországot, a hatóságok válaszintézkedései közül azonban több is súlyos aggályokat vet fel a menekültek és a migránsok emberi jogainak, alapvető szabadságjogainak védelmét illetően.
Ausztráliában azért tüntettek, hogy engedjék be a menekülteket
