A bírói kinevezésekre és előléptetésekre javaslatot tenni egyedül jogosult Országos Bírói Tanács tagjait az új elképzelés szerint sem az igazságügyi intézmények választanák, mint most, hanem a parlament, de a kormány megvétózott javaslatával szemben háromötödös többséggel, ami a jelenlegi erőviszonyok mellett (a kormánypárt többsége csak 51%) az ellenzék egy részével történő megegyezést tesz szükségessé. Ez nem változtat azon, hogy politikusok döntenének a tagokról politikai alkuk alapján, míg a jelenlegi törvény szerint nincs beleszólásuk. Az államfő azt is hozzátette ehhez, hogy ha a parlament két hónap alatt nem jut döntésre, akkor ő nevezné ki a testület tagjait a szakma jelöltjei közül. Ám elismeri, hogy ez a mostani alkotmánnyal ellentétes, ezért alkotmánymódosítást is javasol, aminek elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmadának támogatására lenne szükség. Ez valószínűtlennek látszik.

Az elnök másik javaslata is csak a saját javára változtat a kormány korábbi tervezetén. Alapszabályként ő is nyugdíjba küldené a Legfelső Bíróság 65 évnél idősebb bíráit, akik eddig 70 éves korukig dolgozhattak, de az igazságügyi miniszter, vagyis a végrehajtó hatalom képviselője helyett ő mondaná meg, hogy melyikük maradhat meg mégis a tisztségében. Ez az LB ma ítélkező tagjainak 40 százalékát érintené, köztük a változtatási szándékokat élesen bíráló elnöknőt, akiknek további munkája így is egy politikus döntésétől függene. Hiszen a köztársasági elnök szintén politikus, akit közvetlenül választottak ugyan, de egy párt – történetesen a mostani kormánypárt – jelöltjeként.

Ráadásul itt is felmerül az alkotmányellenesség, mert az LB-elnök mandátuma az alkotmány szerint 2020-ban járna le, és erre az új javaslat nem ad megoldást. Az igazságszolgáltatás függetlenségét védő tüntetők és az ellenzéki pártok követelése az volt, hogy hagyják békében a Legfelső Bíróság eddigi szabályozását.

Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mi lesz mindebből. A kormánypárt még meg akarja próbálni a nyári vétó elutasítását is, de az kellő többség hiányában valószínűleg nem fog sikerülni. Az új elnöki javaslat nem tetszik neki, és az ellenzéknek is csak a kisebb része támogatja. A legnagyobb ellenzéki frakció, a 2007-2015 közti kormánypárté például azt mondja: ez nem reform, csak huzakodás az elnök és a kormány között. Bár az országot alkotmányos tisztség nélkül ténylegesen vezető Jaroslaw Kaczynski, a kormánypárt elnöke több havi szünet után a napokban kétszer is tárgyalt Andrzej Dudával, a helyzet feszült. Ezt az is mutatja, hogy az igazságügyi miniszter által felügyelt ügyészség éppen most indított eljárást az államfő új javaslatait jórészt kidolgozó tanácsadó ellen, mert ügyvédként egy áfacsalással vádolt céget képviselt, és ennek során állítólag ő is szabályokat sértett.

Közben országos óriásplakátkampány indult a bírói kar ellen állami pénzből – mellesleg „baráti” cég nyerte a megbízást pályáztatás nélkül –, amely „Igazságos bíróságokat!” jelszóval állítólag igazságtalan ítéleteket pécéz ki, gyakran valótlan állításokkal, továbbá azt ostorozza, hogy a bírák magukat, úgymond, felsőbbrendű kasztnak tartják. Nem vitás, hogy bűncselekmény gyanúja esetén az úgynevezett fegyelmi bíróságok időnként túlzottan védik a mundért, de az például nem igaz, amit egy plakát állít, hogy egy évekkel ezelőtt bolti lopáson kapott, már rég nyugdíjas és beteg bírónő megúszta volna a történteket. Olyan eset pedig, hogy valaki a mentelmi jogára hivatkozva nem hajlandó belefújni az alkoholszondába, a tízezer bíró között sokkal ritkábban fordul elő, mint a parlament két házának összesen 560 tagja között.

Volt egy olyan törvény is júliusban, amelyet sokak követelése ellenére nem vétózott meg azt elnök: ez feljogosította a minisztert, hogy bárkinek a megkérdezése nélkül és indoklás nélkül leválthassa a bíróságok vezetőit. Ennek végrehajtása már folyik. Több olyan megyei bíróság volt, ahol a miniszteri döntést a teljes ottani bírói kar tiltakozása követte, és senki nem volt hajlandó elfogadni a kinevezést a szerintük indokolatlanul leváltott vezetők helyére. De a kormány bizonyára joggal számít arra, hogy végül nem marad üresen bírósági elnöki szék. Mindig vannak ambiciózus fiatalok, a legalsóbb szintű bíróságról magasabbra törekvők, akikre lehet számítani.