Van egy jó és egy rossz hírünk azoknak, akik valami eredményt szeretnének már látni a Brexit-tárgyalásokon. Az újjáalakult – és a múlt heti választási fiaskó után jócskán meggyengült – brit kormány beleegyezett abba, hogy az EU menetrendje szerint tárgyaljanak a szigetország kilépéséről. Erről Philip Hammond pénzügyminiszter beszélt Luxemburgban. Az uniós feltételek elfogadása annyit jelent, hogy a hivatalosan jövő hétfőn kezdődő egyeztetésen először a válás feltételeit határozzák meg, és csak utána tárgyalnak a jövőről.

Magyarul: először tisztázzák, mi lesz például a Nagy-Britanniában dolgozó-tanuló több millió európaival és az unióban élő – többnyire nyugdíjas – britekkel. Ezenkívül azt is meghatározzák – az optimista tervek szerint őszig –, hogy a brit kormány mennyi lelépési pénzt fizet a távozáskor.

Hogy mi a rossz hír? Az, hogy megint nem világos, London mit akar. A kisebbségi konzervatív kormány kényszerpartnere, az északír DUP most azt dobta be, hogy nem kemény (hard), vagy puha (soft), hanem „sensible Brexitet” szeretne. A leginkább ésszerűnek fordítható verzió a pártot vezető Arlene Foster szerint azt jelenti, hogy a kilépés nem csak Észak-Írország számára kínál megfelelő megoldást, hanem Írországnak is. A Brexit miatt jogilag kettészakadó ír sziget helyzetének tisztázása – főleg a „kemény határ” elkerülése – Brüsszel számára is fontos, így az északír partner most Theresa May kormányfővel kerülhet szembe, bár ez sok tekintetben eddig is így volt. A DUP például szeretne hozzájutni a most az EU által fizetett támogatásokhoz a kilépés után is.