Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Kína egyes területein éjfélig kell várni a sötétedésre, míg bizonyos szomszédjainál fél- vagy negyedórás eltérésekkel számolják az időt a londonihoz képest. A legfurcsább tényt a végére tartogatjuk.
Már a nemzetközi időszámítás elnevezése – UTC (Coordinated Universal Time) is érdekes, ugyanis ebben a rövidített formájában valójában nem jelent semmit. A nemzetközi időt, ami nagyjából megegyezik a londoni idővel, az angol anyanyelvűek CUT-nek akarták nevezni az előbbi terminus technicus rövidítéseként, a franciák viszont a TUC (temps universel cordonné) rövidítést szerették volna. A UTC lett a kompromisszum, amely tehát nem jelent semmit – derül ki Jakub Marian időzónás ismertetéséből.
Jöjjenek most az ennél is meglepőbb tények a világ időzónáiról:
1. Bár az emberek többsége azt hiszi, hogy a világ egész órákban gondolkodik, bizonyos időzónákban fél- vagy negyedórás eltérésekkel számolják az időt, ez jellemző például több dél-ázsiai országra, ott van mindjárt India, ahol Londonhoz képest +5 óra 30 perc az eltérés. Nepálban ugyanez +5 óra 45 perc, ha tehát Indiából átmegyünk Nepálba, negyedórával előre kell állítani az óráinkat. Ha további 150 kilométerrel északra megyünk, keresztezve a kínai határt, az idő hirtelen 2 óra 15 percet előreugrik.
Ausztrália egyharmada szintén félórákban méri az eltérést: ott +9 óra 30 perc az eltérés a londoni időhöz képest, míg Howe szigetén +10 óra 30 perc.
2. Kínában egyetlen hatalmas időzóna van, amely kelet-nyugati irányban 5000 kilométert ölel fel, míg a szomszédos országok, főként Oroszország 7 különböző időzónát zsúfol bele ekkora kiterjedésbe. Emiatt aztán
Kína egyes részein éjfélkor lesz csak sötét, és a nap reggel 10-ig nem kel fel télen.
A nyugat-kínai autonóm Xinjiang (Hszincsiang) tartomány egyik fele a hivatalos pekingi idő szerint él, míg a másik fele +6 óránál állította be az időt a nemzetközi időszámításhoz képest.
3. A szomszédos időzónák között néha több mint egy óra a távolság, ahogy a fenti kínai példából is érthető. Ha Csádból Szudánba, vagy a Közép-afrikai Köztársaságból Dél-Szudánba lépünk át, akkor is két órával kell átállítani az óránkat. Ennek az inkonzisztenciának politikai, illetve történelmi okai vannak, de a térképre nézve látható, hogy logikusabb lenne, ha Szudán és Dél-Szudán is a +2 órás zónába tartozna a +3 órás helyett.
4. Aki olvasta Vernét (vagy látta Willy Foggot, Michael Palint), talán nem lepődik ezen meg annyira, de a +12 órás és a -12 órás zóna valójában ugyanaz az időzóna, csak épp a dátum más. Ezért aztán ezt az időzónát két egyenlő szélességű szubzónára osztották: az egyik London előtt jár 12 órával, a másik ugyanannyival van lemaradva tőle. Szerencsére ez a terület leginkább nemzetközi vizeket fed, de ott van a csendes-óceáni Baker-sziget és Howland-sziget (mindkettő az USA lakatlan területe), ahol lényegében nincsenek időzónák, bár a -12 órás tengerészeti időzónához sorolják őket.
5. Kétségtelenül a legfurcsább tény, hogy egyes csendes-óceáni szigetek a +13 órás (Tonga, Szamoe, Tokelau), illetve a +14 órás (Line-szigetek, közülük a legnevezetesebb Kiritimati) zónába tartoznak, ahelyett, hogy a -11 órás, illetve -10 órás sávba sorolnák magukat.
Ennek következménye, hogy ha Kirimatin szilveszterezünk, lefekszünk aludni, kiélvezzük az újév napját, ismét ágyba bújunk, majd január 2-án átrepülünk a Jarvis-szigetre, még mindig lesz időnk megünnepelni az év utolsó napját. (Igaz, a Jarvis-szigetre nemigen szabad a bejárás, mivel természetvédelmi terület, amelynek látogatásához speciális engedély kell, és ezt többnyire kutatóknak adják ki.)
