Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Újabb gyöngyszemeket ejtetett el az amerikai elnök egy a Reutersnek adott interjúban. Nemrég még lefiytmálta az Európai Uniót és nagyszerű döntésnek nevezte a Brexitet, ám miután a miniszterei körbeturnézták ennek ellenkezőjével Európát, inkább csodálatosnak nevezte egyik legnagyobb szövetségesének intézményrendszerét. A nukleáris kapacitásnövelésről tartott rövid előadása is pótolhatatlan tartalom.
"Támogatja az Európai Uniót, mint intézményrendszert?" – "Hogyne. Nagyon jó kapcsolatom van az Európai Unióval. Bár én már előre mondtam, hogy a Brexit meg fog történni, és igazam lett... De az EU, nos, én abszolút támogatom. Csodálatos dolog, ha ők [a tagállamok] ezzel boldogok. Ha ők boldogok, én támogatom" – mondta az amerikai elnök a Reutersnek adott interjúban, amiből pénteken csöpögtetett rövid részleteket előzetesen a lap.
"Ez mind rossz üzlet, úgyhogy mostantól majd jó üzleteket kötünk"
A nukleáris kapacitás növeléséről szóló kérdésre úgy válaszolt, be kell hozni az Egyesült Államok lemaradását ezen a területen (Oroszország most valóban körülbelül 300 darabbal nukleáris robbanófejjel többel rendelkezik az USA 7000 darabos készleténél – a szerk.), mindenkit meg kell előzni, még akkor is ha ez egy szövetséges hatalom (a szövetséges hatalmak labdába sem rúghatnak a két óriás mellett, a harmadik legnagyobb arzenállal rendelkező Franciaországnak is csak 300 robbanófejből álló készlete van). Bár szerinte egy csodálatos, álomszerű állapot lenne, ha senkinek nem lenne többé nukleáris fegyver a kezében, de amíg ez az idő eljön, addig is legjobb, ha a lista élén az Egyesült Államok áll.
Ez a politika teljesen szembemegy a hidegháború vége óta uralkodó közmegegyezéssel, legutóbb Obama elnök és Dimitrij Medvegyev akkori orosz elnök 2010-ben állapodtak meg arról, hogy a stratégiai nukleáris rakétakilövő rendszerek számát a felére csökkentik (az igazsághoz hozzátartozik, hogy Putyin még Obama elnök utolsó napjaiban jelentette be, hogy Oroszország jelentősen növelni kívánja nukleáris képességeit – a szerk.). Ennek a megállapodásnak a neve New START és ez az, amiről a hírek szerint Donald Trump nem tudta, hogy miről is van szó, mikor Vlagyimir Putyinnal folytatott első telefonbeszélgetésük során szóbakerült.
Trump azóta már keni-vágja a megegyezést, ami szerinte az USA számára egy végtelenül előnytelen megállapodás. Itt tér ki az Iránnal kötött megállapodásra, ami feloldja a nukleáris programja miatt életbe léptetett szanckiókat, cserébe pedig a perzsa állam vállalta kapacitásának leépítését – Trump szerint ez minden idők legrosszabb üzlete volt, de talán jobb ha a saját szavait idézzük: "Ez egy egyoldalú megállapodás, amit kötöttünk. Egy egyoldalú megállapodás. Olyan dolgokat adott a kezükbe, amit soha nem szabadott volna... Csak még egy rossz üzlet, amit az országunk kötött, akár a START-ról, akár az iráni megegyezésről beszélünk, ami minden idők egyik rossz üzlete [tükörfordítás]. Az országunk csak rossz üzleteket kötött, nem kötöttünk jó üzleteket. Úgyhogy most elkezdünk jó üzleteket kötni."
Nem kizárt, hogy találkozna Kim Dzsong Unnal
Amikor az új orosz közepes hatótávolságú rakéta telepítéséről kérdezték, ami sérti a ilyen típusú rakéták földi telepítését tiltó 1987-es amerikai–orosz megállapodást, Trump úgy reagál, "ez komoly dolog... Ha és amikor találkozunk [Putyinnal] fel fogom hozni. Ez komoly dolog. Hiszen ez megszegi egy korábbi megegyezésünket" – mondta az elnök, aki az interjú másik részében arról beszél, hogy csak rossz megegyezéseket kötött az országa.
Az Észak-Koreára és Kínára vonatkozó kérdést azzal hárítja, hogy ugyan mindenki tudja, mi a helyzet Kína és a sztálinista diktatúra viszonyával, de katonai stratégiáról nem akar újságokban nyilatkozgatni. Szerinte ennek előzményei szintén az Obama-adminisztráció hibái között keresendők, többek között Kína dél-kínai tengeren felhúzott erődítményeit hozza fel élő példaként. A japán miniszterelnökkel alig pár hete tárgyaló Trump arról is beszél, hogy Észak-Korea nukleáris fegyverkezése óriási veszély az egész világra, és elsősorban Japánra nézve. A dél-koreai rakétavédelmi rendszer fejlesztését is egy megoldásnak látja, de inkább Kína szerepét tartja fontosnak a rendezésben.
Arra a kérdésre, hogy találkozna-e személyesen Kim Dzsong Unnal, úgy felel, soha nem zár ki semmit, de ehhez már nagyon késő van, és Amerika nagyon dühös. Meg egyébként is ez az Obama-adminisztráció feladata lett volna.
100 millió munkanélküli Amerikában
A külföldön az amerikai piacra gyártó amerikai cégekre kirótt adó bevezetéséről azt mondja, ezt nem tekinti adónak, hiszen ha ezek a cégek úgy döntenek, hogy hazatelepítik a termelést, akkor nem kell fizetniük a "határadónak" keresztelt hozzájárulást. Szerinte ez a kiadás csak a cégeket érinti majd, a fogyasztók nem fogják érzékelni.
Az Obamacare nevű katasztrofális egészségügyi finanszírozási rendszer felszámolására még márciusban sor kerülhet Trump szavai szerint, hiszen "az egyáltalán nem működik". Ehelyett egy az ország számára sokkal kifizetődőbb rendszert hoznak létre.
Trump szerint legalább 100 millió amerikai nem dolgozik. Szerinte már dolgozik a megoldáson, melynek részeként mamutcégek vezetőivel tárgyal, és egy adóreform keretében gyors megoldást kínál majd erre a helyzetre. A költségvetési hiány csökkentése is folyamatban van, de vélhetően ez tovább tart majd – Obama miatt.
Izraellel kapcsolatban megismétli az izraeli kormányfővel korábban helyzetkomikumba fordult sajtótájékoztatón elhangzottakat. "Tetszik a kétállami megoldás. Az emberek hosszú évek óta erről beszélnek, nos ez egyelőre nem működött. De én elégedett leszek bármivel, ami mindkét felet boldoggá teszi" – mondta Donald Trump.
A NATO-val kapcsolatban tisztázta, azért nevezte korábban régimódinak a szervezet működését, mert az nem foglalkozik terrorelhárítással (a szövetség már 2012-ben döntött egy közös terroizmus elleni fellépés sarokpontjairól – a szerk.). Szerinte a NATO rengeteg pénzzel tartozik Amerikának, és bár bevallja, hogy korábban nagyon keveset tudott a NATO-ról, a szakértők mégis egyetértettek vele. "Még a 2 százalék [a 2014-es Wales-i megállapodás alapján a NATO-tagországoktól elvárt védelmi kiadások a GDP-hez viszonyítva] is nagyon alacsony, és ezt is csak öt ország fizeti velünk együtt [a 28-ból].
