Az 1991-ben kimúlt Szovejtunió iránt nagyobb a kereslet, mint valaha. Az eheti HVG cikke végigveszi, hogy Oroszországban és a különböző utódállamokban hol miként és miért ütötte fel a fejét a vöröszászlós nosztalgia. Putyin országában a nacionalizmus és a nemzeti mítoszteremtő igyekezet odáig fajult, hogy nemrég történelmi film készült egy olyan második világháborús katon ai alakulatról és vezetőjükről, Panfilov tábornokról, aki nem is létezett. A kultuszminiszter Vlagyimir Medinszkij pedig kijelentette, ha nem is igaz a történet, Panfilov mítosza olyan "szent legenda", amit nem szabad lerombolni.

De a Szovejtunió nem minden vonása iránt dobban meg a szíve a poszt-szovjet lakosságnak. Az internacionalizmust vagy a kommunista ideológiát nem komálják, leginkább a dicső múlt becsapós emléke, és a létbiztonság viszi a prímet. Mindezzel szöges ellentétben áll a valóság: az életszínvonal mindenhol emelkedett, olyan árukínálat van, amiről a szocialista népek sosem álmodtak. De az is igaz, a társadalmon belüli vagyoni különbségek is megnőttek.

További zaftos részletek az eheti dupla HVG-ben!

Ez az infografika azt mutatja meg, hogy hogy viszonyulnak az oroszok a Szovjetunió 1991-es széthullásához, a kétharmaduk jobban-kevésbé negatívan: