Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az idén immár a hatodik egymást követő évben csökkent az internetszabadság a világban. Magyarországon is folyamatosan romlik a helyzet – állapítja meg a Freedom House legfrissebb jelentésében.
A kormányok az elmúlt években egyre jobban törekedtek az olyan népszerű közösségi médiumok cenzúrázására, mint a Facebook vagy a Twitter, de ennél is szigorúbban próbálják korlátozni az olyan csevegőalkalmazásokat, mint a WhatsApp vagy a Telegram – írta a jelentésben Sanja Kelly, az amerikai központú emberi jogi szervezet, a Freedom House (FH) internetszabadsággal foglalkozó részlegének igazgatója. "A csevegőappokkal gyorsan és titkosan lehet kommunikálni, és egyes kormányok ezt veszélyesnek érzik magukra nézve" – tette hozzá.
A dokumentum elkészítéséhez (Freedom on the Net 2016) 65 országot vizsgáltak meg, amelyek együtt a világ internethasználóinak 88 százalékát fedik le. Európában Izlandot, Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Magyarországot, Észtországot, Oroszországot, Fehéroroszországot, Ukrajnát, Törökországot, Örményországot, Grúziát és Azerbajdzsánt vizsgálták, és elsősorban a 2015. június 1-je és 2016. május 31-e között történt fejleményeket vették figyelembe, de néhány azóta történt jelentősebb eseményt is.
| Romlik a helyzet Magyarországon |
Az országról szóló összefoglaló szerint a magyarok széles köre hozzáfér az internethez, az internetpenetráció pedig folyamatosan emelkedik. A kormány nemrégiben jelentett be adócsökkentést az internetszolgáltatók részére. Az internet- és a mobilpiac azonban továbbra is csak maroknyi cég kezében összpontosul. Az FH azt is leírja, hogy a magyar kormány nem tilt le sok netes tartalmat, de például holokauszttagadó oldalakat lekapcsoltatott egy időre. Az online tartalmakat valamelyest korlátozottnak nevezi a szervezet, mivel a független médiumok bevételei megcsappantak, az állami médiumokéi ugyanakkor megemelkedtek az állami reklámköltések aránytalansága miatt. Megemlítik azt is, hogy korábban a magyar bíróságok az egyes weboldalak üzemeltetőit tették felelőssé azok felületén megjelenő tartalmakért, így a hozzászólásokért is, Strassburgban azonban ez a gyakorlat elbukott. A szólásszabadságot az ország alaptörvénye védi, ugyanakkor büntetőjogi felelősségre vonás lehet a következménye a rágalmazásnak, és a közhivatalok időnként eljárást is indítanak ilyen ügyekben. Továbbra is aggodalomra ad okot a szervezet szerint a hírszerző ügynökségek megfigyeléseinek bírói felügyelete, a kormányzat pedig nemrégiben elfogadott egy jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a magyar titkosszolgálatok gyakorlatilag bármilyen digitális kommunikációt megfigyelhessenek. |
A nevezett időszakban az internethasználók 67 százaléka élt olyan országban, ahol a kormány, a hadsereg vagy az uralkodó család bírálatát cenzúrázták. A kormányok 24 országban akadályozták a közösségi médiához vagy a csevegőappokhoz való hozzáférést, pedig az egy évvel korábbi hasonló időszakban ez a szám még csak 15 volt. A tekintélyelvű kormányok általában politikai tüntetések idején élnek ezzel az intézkedéssel. Bizonyos országok – még demokráciának minősülők is – különösen azért támadják a csevegőappokat, mert nagyon biztonságos a titkosításuk, és üzemeltetőjük erősen védi a magánélethez való jogot, és ezt a kormány veszélyesnek tartja a nemzetbiztonságra nézve. A csevegőalkalmazások közül a WhatsAppet korlátozták a legtöbb országban, a 65-ből 12-ben.
"Noha e netes platformok blokkolása mindenkit érint, különösen káros hatása van a jogvédő szervezetek és az újságírók munkájára, a marginalizálódott közösségek életére, amelyek gyakran csak ezeken a csatornákon kommunikálva tudják kikerülni a kormányzati ellenőrzést" – írta az igazgató.
Nyomás alá kerültek egyes országokban olyan hang- és videohívásos netes alkalmazások is, mint a Skype, mert a telefonálni akarók átszoktak az ingyenes vagy nagyon olcsó csatornákra, a kormány viszont meg akarta védeni a hazai távközlési cégeket a bevételkieséstől.
Tizenöt országban fordult elő, hogy a kormány bizonyos események hatására ideiglenesen kikapcsolta az internetet vagy a mobiltávközlési hálózatot.
Kína már a második egymást követő évben lett az az ország, amely a leginkább korlátozta az internet szabadságát, utána Szíria és Irán következett. Például a kínai büntetőtörvénykönyvet úgy módosították, hogy hét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, ha valaki rémhíreket terjeszt a közösségi médiában. Ezt a vádat gyakran használják ellenzékiek bebörtönzésére. Kínában az is előfordult, hogy bebörtönöztek valakit, mert mobiltelefonon valamilyen vallási tartalmú videót nézett – olvasható a Freedom House jelentésében.
