A csúcstalálkozóra az osztrák kancellár meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Angela Merkel német kancellárt, Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnököt, Miro Cerar szlovén, Edi Rama albán, Bojko Boriszov bolgár kormányfőt, a horvát és a macedón kormány vezetőjét, valamint a román belügyminisztert is. A nyugat-balkáni útvonal gyakorlatilag március óta zárva van. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a bécsi megbeszéléseket megelőzően kijelentette: mindent meg kell tenni, hogy ez örökre így is maradjon.

Orbán Viktor miniszterelnök egy új európai védelmi vonal kijelölését tartalmazó akcióterv kidolgozását javasolta a csúcson arra az esetre, ha bármilyen okból ellehetetlenülne az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás. A magyar kormányfő a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján sikerként értékelte, hogy a részvevők egyetértettek: a migránsok nyugat-balkáni útvonalát továbbra is zárva kell tartani. Orbán Viktor szerint ugyanakkor kudarc, hogy nem kaptak választ arra, Görögország mikortól lesz képes lezárni déli határát. Kiemelte, ez felveti annak kérdését, hogy akkor hol van Európa azon külső határa, amely még megvédhető. A miniszterelnök szerint egyesek erre azt a választ adják, hogy nincs szükség ilyen védelemre, mert a török-EU megállapodás nem engedi megismétlődni az egy évvel ezelőtt történteket. Ezzel szemben mások úgy gondolják, köztük ő maga is, hogy szükség van egy vészforgatókönyvre, mivel nem lehet kizárólag ebben a megállapodásban bízni - fejtette ki Orbán Viktor. A migránsok megindulásakor már késő lesz kapkodni - tette hozzá. Tájékoztatása szerint a javaslatról további egyeztetésre lesz szükség.

A kormányfő szerint az EU-nak Törökországhoz hasonlóan Egyiptommal is megállapodást kell kötnie, ahol 5,5 millió migráns várakozik. Ha az EU nem köt megállapodást, "akkor onnan meglepetés érhet bennünket" - mondta. Szorgalmazta továbbá Líbia stabilizálását is, mert ennek hiányában nem lehet létrehozni az észak-afrikai országban azt a "gigantikus menekültvárost", ahová vissza lehet vinni az Európába érkezett illegális bevándorlókat, hogy ott várják meg menekültjogi eljárásuk lefolytatását.

Orbán Viktor jelezte: Magyarország azt kéri Brüsszeltől, hogy ne csak Olaszország és Görögország kapjon jelentős összegeket migrációs gondjainak enyhítésére, hanem Bulgária, Macedónia és Szerbia is.

További segítség a görögöknek és olaszoknak

A házigazda Christian Kern osztrák kancellár szerint belátható időn belül megállapodást kell kötni Afganisztánnal a menekültek visszafogadásáról. Úgy vélte, még mindig nagyon sok menekült érkezik a balkáni útvonalon, így ez ügyben cselekvésre van szükség. Kern az Ausztriából Magyarországra visszaküldendő menekültek lehetséges visszafogadásáról azt mondta, hogy a kérdés politikailag vélhetően nem megoldható, így elsődlegesen inkább a határok védelmére kell koncentrálni.

Németország további segítségét ígérte Görögországnak és Olaszországnak a menekültválságban Angela Merkel. A német kancellár a tanácskozás végén azt mondta, az elmúlt egy évben jelentős előrelépés történt az illegális bevándorlás elleni harcban.

"Az kell legyen a célunk, hogy megállítsuk az illegális bevándorlást, amilyen széles körben lehetséges."

A német kormányfő közölte: fokozni kell a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldését, és ennek érdekében erről meg kell állapodni Észak-Afrika államaival, Pakisztánnal és Afganisztánnal is.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő nagyobb szolidaritásra szólított fel a csúcstalálkozót követően.

"Elfogadhatatlan, hogy az egész teher arra az országra háruljon, ahová a menedékkérők elsőként belépnek az Európai Unióban"

- szögezte le a görög miniszterelnök, aki a menekültek szétosztásának felgyorsítását sürgette. Görögországból eddig valamivel több mint négyezer menekültet helyeztek át más uniós tagállamokba. Ciprasz szerint fel kell gyorsítani a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldését Törökországba. A görög miniszterelnök szerint el kellene törölni a török állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.

Dimitrisz Avramopulosz, migrációs ügyekért felelős uniós biztos közölte, az Európai Bizottság számára továbbra is elsőbbséget élvez az EU és Törökország megállapodásának végrehajtása. Továbbra is ez az "A" terv.

"A migrációs kihívás nem ismer államhatárokat. Mind egy európai család tagjai vagyunk, ezért csak közös megoldás lehetséges."

A külső határok védelme kulcsfontosságú, ezért "fáradhatatlanul" dolgoznak azon, hogy mielőbb működni kezdhessen a közös, európai határ- és parti őrség.