Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Viták igen, megoldások aligha várhatók a pozsonyi EU-csúcson. Az viszont már az elején kiderült: Európa jövőjét is többféleképpen képzelik el a 27 tagország vezetői.
Több tiszteletet vár el a magyaroknak Orbán Viktor – a magyar miniszterelnök erről az EU-csúcsra belépve beszélt. A pozsonyi vár kapujában elhangzott megjegyzés Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének szólt, akivel a pozsonyi találkozót megelőzően tárgyalt Orbán. Bár vélhetően csak azért neki címezte, mert éppen erről a megbeszélésről kérdezte a köztévé a uniós állam- és kormányfők informális csúcstalálkozójára utolsóként érkező politikust.
És az egyetlen kérdés után gyorsan el is rohant, így nem csak a mi kérdéseink maradtak megválaszolatlanul, hanem az európai sajtó képviselői sem tudták meg tőle az őket legjobban érdeklő választ. Hogy mit gondol Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszternek arról a kijelentéséről, miszerint Magyarországot ki kellene zárni az unióból. (Az újságírók ezt jobb híján a HVG tudósítójától kérdezték meg, reménykedve abban, hogy Orbán erről beszélt, mi azonban – némi csalódást okozva – csak a Schulznak intézett intelmet tudtuk angolra lefordítani nekik.)
A luxemburgi kormányfő – szokásához híven – jóval közlékenyebb volt. Xavier Bettelnek így arra is jutott ideje, hogy elhatárolódjon saját külügyminiszterétől, mikor kijelentette: a Die Weltnek megfogalmazott bírálatok nem felelnek meg kormánya hivatalos álláspontjának.
A pozsonyi találkozóra érkező politikusok nagy része persze nem Magyarországgal, de még csak nem is a menekültkérdéssel vagy bármilyen, a tagállamok között feszülő ellentéttel foglalkozott a szeptemberi verőfényben. Többségük inkább arról értekezett, ami az eredetileg a Brexitről szóló – épp emiatt a brit kormány nélkül zajló csúcs fő témája lett: Európa jövőjéről.
„Mi a baj Európával?”
– egy szlovák újságíró álnaiv kérdését némi derültséggel fogadták, ám tény: többségük gondosan kerülte a konkrétumokat is. Többségük – köztük a házigazda Robert Fico szlovák miniszterelnök és Miroslav Lajcak – az unió válságáról, az összetartás fontosságáról és arról beszélt, hogy az egynapos találkozón inkább csak eszmét cserélnek, döntések nem születnek. Sőt, konkrét tervezet sem, az a jelenlegi menetrend szerint márciusra várható. Azt azért igyekeztek világossá tenni, hogy az alapszerződést nem akarják módosítani – ez az uniós retorikában annyit jelent, hogy még mindig ódzkodnak egy évekig elhúzódó vitától, hogy aztán, mint az alkotmánytervezet esetében, az egész a kukában kössön ki.
A vitára persze többen is határozott állásponttal érkeztek: a visegrádi négyek a migrációs politikát vennék ki az EU kezéből, a déli államoknak a megszorításokra alapuló költségvetési szigorból van elegük. Ebből az országcsoportból egyébként csak Alexisz Ciprasz görög miniszterelnök beszélt a bejáratnál az újságíróknak, ám ő is csak odáig jutott, hogy az unió jövőjéről szóló közhelyek közé beszúrta: „szociális Európát” szeretne.
Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió "kritikus helyzetben" van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. "Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni" – mondta a pozsonyi találkozó előtt. Francois Hollande francia elnök arról beszélt, hogy a pozsonyi találkozón új lökést kell adni Európának, a lakosság bizalmának visszeszerzéséhez szerinte három területen kell előrelépni: a biztonság megerősítésével, a külső határok hatékonyabb védelmével és gazdasági lépésekkel, köztük új munkahelyek teremtésével. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy Pozsonyban a fő feladat a nézetkülönbségek elsimítása, mert egység nélkül az unió nem működhet.
A találkozón mindenesetre feszült hangulat és viták várhatók – az este derül majd ki, hogy pontosan miről is.
