Felszólalásában leszögezte, nem lenne elfogadható, ha a brit kormány megpróbálna bizonyos kérdésekben zárt ajtók mögött megállapodásra jutni, még mielőtt bejelentenék az ország hivatalos kilépési szándékát.

Hozzátette, a Nagy-Britannia uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazást követően figyelmeztette az uniós biztosokat és a bizottság főigazgatóit, hogy nem kerülhet sor titkos tárgyalásokra.

Juncker emellett a helyzet mielőbbi tisztázásra szólította fel Londont. "Nem engedhetjük meg magunknak ezt a bizonytalanságot" – mondta. Az EP rendkívüli brüsszeli ülését az uniós tagságról kiírt brit népszavazás eredménye miatt hívták össze.

A német kormány hétfőn szintén úgy nyilatkozott, hogy a briteknek mielőbb tisztázniuk kell a menetrendet.

Kedden kezdődik egyébként az Európai Unió csúcstalálkozója, amelyen szóba kerül a britek kilépése is.

Brexit: a sorsdöntő EU-csúcs előtt senki nem tud semmit

A menetrend elméletben egyszerű: miután a britek többsége egy népszavazáson úgy döntött, az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból, a - mellesleg a referendumot javasló - David Cameron miniszterelnök, a londoni parlament felhatalmazásával benyújtja erről szóló igényét az Európai Tanács felé. Erre az uniós alapszerződés 50.