A Bundeswehr nincs jó bőrben, költségvetése alig több a GDP 1 százalékánál.
Jelenleg Németország bruttó hazai össztermékének 1,2 százalékát fordítja a német hadsereg, a Bundeswehr kiadásaira és a katonai felszerelésre.
A szövetségi kormány az eddigi tervek szerint a katonai költségvetést 2020-ig 34,5 milliárdról 39,2 milliárd euróra növeli. Ahhoz azonban, hogy elérhessék a GDP 2 százalékát, Németországnak több mint 60 milliárd eurót kellene fordítania a védelmi kiadásokra.
A NATO 2014 szeptemberében Walesben tartott csúcstalálkozóján tűzte ki célul, hogy a következő tíz évben minden egyes tagállam hazai össztermékének 2 százalékára kell emelnie katonai büdzséjét. Ezt jelenleg nagyon kevés ország éri el, például az Egyesült Államok a GDP 3,4 százalékát fordítja védelmi célokra.
A szocdemek szerint nem kell a kardcsörtetés
Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke elképzelését bírálta Ralf Stegner, a másik kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) pártelnök-helyettese. Úgy vélte, Németország Oroszországgal és Kelet-Európával kapcsolatos politikájában nem NATO-kardcsörtetésre, hanem új békepolitikára és feszültségcsökkentési irányvonalra van szükség.
A kancellár hangsúlyozta, a katonai kiadásokra fordítandó 2 százalékos iránycélt az egész kormány támogatni fogja. Hozzátette, hogy nem lát eltéréseket a két párt Oroszország-politikájában sem. Úgy vélte, a NATO stratégiája a keleti szövetségesek erősítésére és párbeszédre összpontosít.
Múlt szombaton Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter (SPD) úgy vélte, nem segíti a biztonság megőrzését, ha a NATO "kardcsörtetéssel" akarja demonstrálni, hogy megvédi kelet-európai tagjait az egyre magabiztosabb Oroszországgal szemben.
Steinmeier annak kapcsán beszélt erről, hogy a NATO nagyszabású - 31 ezer katonával, 24 ország, köztük Magyarország részvételével zajló - hadgyakorlatot rendezett Lengyelországban Anaconda-16 fedőnéven.
A jövő hónapban Varsóban tanácskoznak majd a NATO-tagországok állam- illetve kormányfői.