Tengeri követeléseket vontak kétségbe a manőverrel.
A USS William P. Lawrence rakétás cirkáló manőverének célja azt volt, hogy "a Dél-kínai-tengerben néhány, igényekkel fellépő fél túlzott tengeri követelését kétségbe vonja" – jegyezte meg Urban. Hozzátette, hogy ezek a túlzott tengeri követelések nem állnak összhangban a tengerjogi egyezményben lefektetett nemzetközi jogi szabályozással, amennyiben arra irányulnak, hogy korlátozzák az Egyesült Államoknak és bármely más államnak a hajózáshoz való jogát.
A szóvivő leszögezte, hogy a műveletet megelőzően a nemzetközi joggal és az általános eljárásrenddel összhangban nem értesítették az érintett feleket.
Korábban Kína területfeltöltést hajtott végre a zátonyon, és háromezer méteres kifutópályát épített, Washington pedig attól tart, hogy Peking ezt riválisainak meggyengítésére fogja használni. Múlt hónapban a Pentagon arra szólította fel Kínát, erősítse meg, hogy nem tervez katonai repülőgépeket telepíteni a Spratly-szigetekre. Ezzel arra reagált, hogy Peking katonai repülővel menekített ki lebetegedett munkásokat a Fiery Cross zátonyról.
Kína a Dél-kínai-tenger szinte egészét sajátjának tartja, és felségterületeként kezel több, a közelmúltban mesterségesen létrehozott, kikötőkkel és kifutópályákkal felszerelt földdarabot a tengeren. Az Egyesült Államok és több másik kelet-ázsiai ország vitatja ezt.
Pénteken egy kínai diplomata azt mondta, hogy a Pekinget érő bírálatok rugóként pattannak róluk vissza. Megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy egy amerikai hadihajó a térség országai között növekvő feszültség közepette Sanghajba látogatott.