Hollandiában, Németországban és Luxemburgban is vita indult arról, kellően biztonságosak-e a közös határaikhoz közeli belga atomerőművek, ennek hatására döntött Hollandia a zónák kiterjesztéséről.

A jódtabletták elővigyázatosságból történő terjesztésének körzetét a 18 év alatti gyerekek és a várandós nők vonatkozásában 100 kilométerre készülnek kiterjeszteni az erőművek körül - közölte Edith Schippers, az egészségügyi tárca szóvivője. Hozzátette, hogy a nukleáris baleseteknél felszabaduló radioaktív jód leginkább az újszülöttekre nézve veszélyes.

Hollandiában mostanáig az erőművek 20 kilométeres körzetében minden 40 évesnél fiatalabb személy kapott jódtablettákat, hogy kéznél legyen odahaza. Az ellátási zónák kiterjesztése - a nyugat-hollandiai Borssele atomerőmű körzetén kívül - az ország keleti és déli részét is érinti, az alsó-szászországi Elmslandban működő német, illetve Doelben és Tihange-ban lévő belga erőművek közelsége miatt.

A lakosság célcsoportjának ellátása után fennmaradó tablettákat turisták, utazók, valamint a munkában lévők számára tartják majd készenlétben a holland hatóságok.

A hágai kormány egy nappal azután hozta meg döntését, hogy a szomszédos Belgiumban csütörtökön bejelentették, 2017-től minden belga háztartásnak juttatni fognak az atombaleset esetén szükségessé váló készítményből. A tabletták kiosztásának vagy készletezésének módjáról a két ország egyikében sem született még döntés.

A lakosság egészének jódtablettákkal történő ellátása már a 2011-es fukusimai erőműbaleset után felmerült Belgiumban.

A belga nukleáris erőművek biztonságossága két ok miatt vált közbeszéd tárgyává. Egyrészt 2012 nyarán repedéseket találtak a doeli erőmű 3-as és a tihange-i 2-es blokkján, és ezeket a szakemberek azóta vizsgálják.

Másrészt a novemberi párizsi terrortámadás elkövetői utáni nyomozás során két gyanúsítottnál olyan rejtett kamerás felvételeket talált a belga rendőrség, amelyek szerint a terroristák megfigyelték a flandriai Molban található atomerőmű egyik vezető beosztású munkatársát.