Sehogy sem akar összejönni a román-magyar államfői találkozó, a februárt a román fél, a márciust és az áprilist Áder hivatala nem találta alkalmasnak. Komoly diplomáciai feszültség is lehet a háttérben.
Szerbiával jó, Szlovákiával kiegyensúlyozott Magyarország viszonya, Romániával azonban nem sikerült javítani a kétoldalú kapcsolatokat.
Tünetértékű az Áder János köztársasági elnök és Klaus Iohannis román államfő közötti találkozó sorsa: sehogy sem akar összejönni. Iohannist februárra várták Budapestre, de a román fél nem tartotta megfelelőnek a hónapot, így végül nem jelöltek ki pontos dátumot. A márciusi és áprilisi találkozó ötletét pedig Áderék utasították el arra hivatkozva, hogy túl sűrű az elnök programja – írta a csütörtöki Magyar Nemzet.
Ártott a román államfő hazai megítélésének az is, hogy visszavonta Tőkés László EP-képviselő állami kitüntetését (amire válaszol rögtön egy soron kívüli kitüntetést adtak neki Magyarországon).
Hivatalos miniszterelnöki találkozó sem várható a szeptemberi romániai parlamenti választásig. Igaz, Szijjártó Péter külügyminiszter januári bukaresti látogatása jól sikerült, és a külügyminiszteri megbeszélés a korábbinál barátibb hangnemben zajlott.
A Románia irányítását Victor Ponta bukása után átvevő Dacian Ciolos-féle kormány ugyan nem bírálja annyiszor Budapestet, mint elődje, de a lap értesülései szerint ez a kabinet is helyteleníti Orbán Viktor oroszbarátságát és a magyar kormányra jellemző EU-szkeptikus retorikát. Bukarest az Egyesült Államok egyik legmegbízhatóbb térségi szövetsége és a Moldovai Köztársaság "gyámjaként" is rosszallják a kormány oroszbarátságát.
Nem beszélve a székely autonómia kérdéséről, ami a két ország közötti feszültségek megújuló forrása.
A két ország viszonyában a menekültkvóta elutasítása a közös pont, az EU-s tervről szóló hírek alatti kommentekben a román hozzászólók istenítik Orbán politikáját.