Törökország legnagyobb példányszámú újsága, a Zaman napilap szerkesztősége többször fogalmazott meg kemény kormánykritikát, egy pénteki bírósági ítélet szerint a szerkesztőséget át kellett engedniük a kormány által kijelölt bizottságnak. A lap székháza előtt tüntetők jelentek meg, hogy megvédjék az épületet, ahol összecsaptak a felvonuló rendőrökkel.
Könnygázt vetettek be a Zaman napilap szerkesztősége előtt összegyűlt tiltakozók ellen a rendőrök, miután felvonultak, hogy egy bírósági ítélet alapján átvegyék a hatóságok a kormánykritikus, népszerű lap feletti ellenőrzést. A lap Fethullah Gülen érdekeltségébe tartozik, ők Recep Tayyip Erdogan elnök egyik legnagyobb politikai ellenfele.
Gülen ellen január elején pert indítottak a török hatóságok, és azzal vádolják, hogy 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni az akkor miniszterelnök Erdogan hatalmát. A pénteki döntés az angol nyelvű Today's Zaman című lapot, valamint egy hírügynökséget érint, s azzal, hogy ezentúl Ankara nevezi ki a médiacsoport szerkesztőségének és menedzsmentjének vezetőit, tovább szűkül az ellenzéki televíziós csatornák és újságok köre Törökországban.
A Gülen és hívei elleni hatósági fellépés szüntelenül folyik azóta, hogy az Erdogan által alapított Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tavaly novemberben megnyerte az előrehozott választásokat.
Abdulhamid Bilici, a Zaman főszerkesztője a szerkesztőség előtt egybegyűlt tömegnek azt mondta, az isztambuli főügyész által meghozott bírósági határozat "a demokrácia fekete napja" Törökországban.
A szerkesztőség meglehet utolsó üzenete:
Today's Zaman chief editor posts "probably last message" from her office after police raid https://t.co/NZI7xoz5al pic.twitter.com/jLF1EtKgls
— Today's Zaman (@todayszamancom) March 4, 2016
Az ügy nemzetközi felháborodást váltott ki. John Kerry amerikai külügyminiszter egyik szóvivője pénteken nyugtalanítónak nevezte a lépést. Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa elítélte a történteket, és úgy vélte, a sajtószabadság nagyon súlyos megsértéséről van szó, s ennek nincs helye egy demokratikus társadalomban.
Az 1999 óta az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő Gülen korábban Erdogan szövetségese volt, egy ideje azonban legfőbb ellenfelének számít, és úgy tudni róla, hogy jelentős befolyásra tett szert az igazságszolgáltatásban és az államigazgatásban. A török elnök azzal vádolja a befolyásos hitszónokot, hogy "párhuzamos államot" akar kiépíteni a Törökországban.