Werner Faymann osztrák kancellár a Kurier című osztrák lap szerdai számában közölt nyilatkozatában felszólította Németországot, hogy egy napi befogadási kvóta alapján szállítson menedékkérőket a területére közvetlenül Görögországból, Törökországból vagy Jordániából. Hangsúlyozta: "nem lehet Ausztriát Németország várótermévé tenni, erőteljesen védekezünk az ilyen törekvések ellen". 

Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálni az osztrák kancellár szavait, de azt megjegyezte, hogy a berlini vezetés "nem operál napi kvótákkal". Hozzátette, hogy a görög-macedón határon készülő képek nem hagynak hidegen senkit, és "sajnos nagyon egyértelműen mutatják, milyen nagy szükség van arra, hogy az európai uniós tagállamok egyeztetve és közösen lépjenek", és ne zárjanak le "belső határokat" más tagállamok kárára.

Elmondta: a tagországoknak közösen kell tenniük a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a külső határok védelméért, és együtt kell működniük Törökországgal. Görögországot pedig nem szabad magára hagyni. Az Európai Bizottság új támogatási programja nagy segítség lesz Görögországnak, az athéni vezetésnek azonban javítania kell Törökországgal közös uniós külső határa védelmét és fel kell gyorsítania az uniós menedékkérő-regisztrációs intézmények (hot spotok) építését - mondta Steffen Seibert.

Tobias Plate, a belügyminisztérium szóvivője a tájékoztatón az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitner többször megismételt kijelentését hárította el, miszerint német innováció az éves szinten megállapított menedékkérő-befogadási létszámhatár napi szintre lebontott változata, a napi befogadási kontingens. A szóvivő elmondta, hogy az Ausztriából beengedett menedéket kereső emberek száma nap mint nap változik, és Ausztriával ellentétben Németországban nincsen előre kijelölt felső határ.