A választásokon a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) példátlan előretöréssel az eddigi hatról 56-ra növelte képviselőinek létszámát a londoni parlament alsóházában, vagyis megszerezte a brit parlamentben Skóciának járó 59 mandátum zömét. Ezért felerősödtek a találgatások arról, hogy napirendre kerülhet a skót függetlenségről szóló újabb népszavazás kiírása.

Skóciában az SNP vezette skót kormány kezdeményezésére szeptember 18-án tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal; a függetlenségre a választók 44,7 százaléka voksolt.

Nicola Sturgeon, az SNP vezetője, a skót kormány miniszterelnöke a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: változatlan célkitűzése, és hisz is abban, hogy Skócia "egy nap" függetlenné válik. Hozzátette ugyanakkor: már a választások előtt világossá tette, hogy az SNP-re leadott voksokat nem fogja a függetlenségre leadott voksoknak tekinteni.

 A skót kormányfő elsősorban arra reagált, hogy elődje, Alex Salmond volt skót miniszterelnök - aki a szeptemberi referendum után lemondott - az SNP által a csütörtöki brit parlamenti választásokon elért rendkívüli előretörést "hatalmas előrelépésnek" nevezte Skócia függetlensége felé.

A skót miniszterelnök szerint a Konzervatív Párt választási győzelmével "látótávolságba került" a toryk által a brit EU-tagság sorsáról megígért népszavazás. Nicola Sturgeon szerint ha a skótok többsége e népszavazáson az EU-tagság mellett voksol, miközben az Egyesült Királyság többi részének lakossága a kilépést pártolja, az egyben azt is erőteljesen jelezné, hogy a skót közvélemény az újabb függetlenségi népszavazás kiírását szeretné.

A skót kormányfő a BBC-interjúban kijelentette azt is: ő nem akarja ugyan a brit EU-tagságról szóló népszavazást, de ha ez elkerülhetetlen, akkor kívánatosnak tartaná a "kettős többség" elvének alkalmazását. Nicola Sturgeon szerint ennek alapján ahhoz, hogy Nagy-Britannia kilépjen az Európai Unióból, nem lenne elég az, hogy országos átlagban a többség erre szavazott, hanem arra is szükség lenne, hogy az Egyesült Királyságot alkotó négy országrész - Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország - mindegyikében a választók többsége ezt megszavazza.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már két éve bejelentette, hogy ha az idei parlamenti választásokon a konzervatívok kormányon maradnak, 2017 végéig népszavazást írnak ki arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e. A csütörtöki parlamenti választásokon a konzervatívok abszolút többséget szereztek az alsóházban, így önállóan, az eddigi koalíciós partner, az EU-párti Liberális Demokraták nélkül alakíthatják meg az új kormányt.

 Egybehangzó elemzői vélemények szerint ez a tény az eddigieknél is valószínűbbé teszi, hogy az EU-tagságról szóló népszavazást a kormány valóban kiírja, esetleg a 2017 végében megszabott határidőnél akár jóval korábban.