"Az utolsó euróig mindent visszafizetünk" - mondta Prokopisz Pavlopulosz, a jobbközép Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) politikusa, aki márciusban lépett hivatalába és első alkalommal nyilatkozott a német sajtónak.  Hangsúlyozta, hogy hazája a hetvenes években sokat küzdött azért, hogy a tagságot szerezzen az Európai Unióban, és elképzelhetetlennek tartja, hogy kikerül a közösségből. Ez érvényes az euróövezeti tagságra is. "A Grexit (Görögország kilépése az euróövezetből) fel sem merül bennem" - mondta a korábbi belügyminiszter.

A konzervatív politikus megválasztása az államfői tisztségre a baloldali kormányfő - Alekszisz Ciprasz - mellé a nemzet egységét kifejező görög politikai hagyomány folytatása. Az államadósság-válság kezelését szolgáló, megszorításokkal járó nemzetközi hitelprogramokat jórészt Pavlopulosz pártja, az ND kormányzása idején hajtották végre, az államfő azonban amellett, hogy kiáll az euróövezeti tagság és az adósságtörlesztés mellett, bírálja is a mentőprogramokat. 

A Spiegel Online-nak azt mondta, hogy a görögökre "kényszerített intézkedések egy része ellentétes az uniós joggal", Athén pedig a mentőprogram folytatása körüli vitában csupán egyenlő bánásmódot követel. "Európa egyenjogú tagja akarunk lenni" - szögezte le.

Prokopisz Pavlopulosz korábban hevesen bírálta a német kormányt, és személyesen Angela Merkel kancellárt, egy esszében azt írta, hogy Berlin az uniós integráció fölé helyezi Németország gazdasági és politikai érdekeit. Köztársasági elnökként viszont békülékeny hangot üt meg, a Spiegel Online-nak azt mondta, hogy a német kormány "európai Németországot akar, és nem germanizált Európát".

A második világháborús náci megszállás idején okozott károk jóvátétele körüli vitával kapcsolatban azt javasolja, hogy a felek keressenek egy fórumot, amelyen rendezett körülmények között megtárgyalhatják a jóvátételi ügyeket. Erre alkalmas lehet például a hágai Nemzetközi Bíróság. "Civilizált országok így rendezik a nézeteltéréseiket" - mondta a görög államfő.

Az athéni kormány legutóbbi, április elején bemutatott számításai szerint Németországnak 278,7 milliárd eurót (nagyjából 83 ezer milliárd forintot) kellene fizetnie Görögországnak a nácik négyéves (1941-1944) megszállása alatt véghezvitt pusztítás miatt járó jóvátételként, valamint a görög nemzeti banktól kikényszerített 568 millió birodalmi márkás hitel törlesztéseként. A német kormány elutasítja a követelést, álláspontja szerint a jóvátételi ügyeket jogilag lezártnak kell tekinteni. 

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A támogatási program meghosszabbításáról idén február 20-án kötött megállapodás alapján az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak április végéig kell jóváhagynia a görög kormány részletes reformjavaslatait, különben nem folyósítják a második csomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.