Merkel nem biztos abban, hogy Putyinnal bármire mennek majd
Egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a kelet-ukrajnai válságövezetben – mondta pénteken Berlinben a német kancellár, aki a francia államfővel előző nap Kijevben az ukrán elnökkel tárgyalt, pénteken pedig Moszkvába utazik az orosz államfőhöz.
Angela Merkel sajtótájékoztatón elmondta, hogy Francois Hollande francia elnökkel együtt mindent megtesznek azért, hogy "megtöltsék élettel" a tavalyi minszki tűzszüneti megállapodást, de "teljesen nyitott kérdés, hogy ez sikerül-e nekünk".
A "dolgok mozgásban vannak", így nem tudni, hogy pénteken jutnak-e valamilyen eredményre Vlagyimir Putyin orosz elnöknél. Azt sem tudni, hogy milyen hosszú lesz a megbeszélés, és azt sem, hogy az "utolsó megbeszélés" lesz-e, vagy egy tárgyalássorozat első állomása.
Az viszont biztos, hogy "német kancellárként soha nem fogok más országok, jelen esetben Ukrajna területét érintő kérdésekkel foglalkozni" – mondta Angela Merkel, utalva sajtójelentésekre, amelyek szerint az oroszbarát szakadárok javára teendő területi engedményeket tartalmazó válságrendezési tervet javasolnának a francia elnökkel Kijevnek és Moszkvának.
Merkel azt mondja, nem semleges közvetítőként lépnek fel, hanem "német, francia, és mindenekelőtt az európai érdekek" védelmében, amely "az európai békerend" védelmét jelenti, ennek a rendnek pedig alapvető eleme "a népek szabad önrendelkezése".
Francois Hollande francia államfő azt mondta, "mindenki tisztában van azzal, hogy az első lépésnek a fegyverszünetnek kell lennie, de az nem lehet elég, és átfogó rendezést kell elérnünk".
A francia elnök és a német kancellár csütörtökön öt órán át tárgyalt Petro Poronsenko ukrán elnökkel Kijevben. Petro Porosenko ukrán elnök péntekre virradóra nyilatkozott a tárgyalásról: az elnöki hivatal közleménye szerint mindhárom fél a tavaly szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Sürgették az azonnali tűzszünet megteremtését, a külföldi csapatok és nehézfegyverek kivonását Kelet-Ukrajnából, az orosz-ukrán határ lezárását és a hadifoglyok elengedését – áll a közleményben.
A minszki megállapodás egyebek mellett ütközőzóna kialakítását írta elő a frontvonal mentén harminc kilométer széles sávban. A front azonban már máshol húzódik, a Süddeutsche Zeitung című német lap szerint az oroszbarát szakadárok tavaly szeptember óta újabb 1500 négyzetkilométert foglaltak el a kelet-ukrajnai válsággócban.