Milliók voltak kíváncsiak Ferenc pápa Fülöp-szigeteki miséjére
Mintegy hárommillió katolikus hívő előtt, nem szűnő esőben mutatott be misét a Fülöp-szigetek fővárosának központi parkjában Ferenc pápa vasárnap, ázsiai látogatásának utolsó napján, s arra kérte hallgatóit, hogy legyenek "misszionáriusok" a földrészen, ahol a katolikusok aránya csupán 3,2 százalék.
Az egyházfő a tömeg lelkes éljenzése kíséretében vonult be pápamobilján a manilai Rizal parkba, ugyanolyan olcsó sárga átlátszó műanyag esőköpenyt viselve a trópusi esőben, mint amilyet előző nap a 2013-as Jolanda tájfun sújtotta Taclobanban bemutatott mise idején osztogattak a tömegnek. A szervezők vasárnapra mintegy hatmilliós, rekordszámú hallgatóságot vártak a 60 hektáros parkba és a a környező utcákba (II. János Pál pápa 1995-ös vizitje idején ötmillióan voltak), de az eső sokakat elriasztott, illetve hazatérésre késztetett.
Homíliájában Ferenc pápa magasztalta a Fülöp-szigeteken nagy tiszteletben tartott Szent Gyermeket (Santo Nino), akinek e vasárnapra eső napja a legjelentősebb egyházi ünnep a délkelet-ázsiai szigetországban. "A Szent Gyermek áldja meg a Fülöp-szigetekieket és támogassa e nagy nemzet keresztényeit abbéli hivatásukban, hogy tanúi és misszionáriusai legyenek az Evangélium örömhírének Ázsiában és mindenütt a világon" - mondta.
"A Fülöp-szigetek a fő ország Ázsiában - folytatta a szentatya, nyilvánvalóan a keresztény vallásra gondolva. - Ez Isten adománya, áldás! De hivatás is! A Fülöp-szigetekiek feladata, hogy a hit misszionáriusai legyenek Ázsiában." Ferenc pápa különösen azt szorgalmazza, hogy Kínában erősödjön a kereszténység.
A százmilliós Fülöp-szigeteken a lakosság 80 százaléka katolikus, további 12 százaléka pedig a kereszténység valamely más ágának követője. Az ázsiai szigetországban él a világ negyedik legnagyobb keresztény közössége, a katolikusok lélekszámát tekintve pedig a világon a harmadik.
Srí Lankát és a Fülöp-szigeteket érintő látogatásának utolsó miséjében az egyházfő ostorozta a korrupciót, a konformizmust, a pazarlást, a környezetet érő fenyegetéseket és - útja során immár nem először - a család elleni "alattomos támadásokat". Igen kritikusan szólva a mai társadalomról úgy vélekedett, hogy "az ember elcsúfította a természet szépségét", s "szétrombolta emberi családunk egységét és szépségét is, olyan társadalmi struktúrákat teremtve, amelyek fenntartják a szegénységet, a tudatlanságot és a korrupciót".
Ferenc pápa elítélte "az Isten velünk való tervét fenyegető nagy veszélyt" és mögötte "azt a hazugságot, amelynek atyja a sátán". Az utóbbi "gyakran rejti csapdáit a kifinomultság látszata, a +modernség+, a +mint mindenki+ vonzereje mögé. Elvonja figyelmünket a múlékony örömök, a felszínes időtöltések illúziójával. És akkor mindenféle szerkentyűket használva elpazaroljuk Isten adományait."
Felhívta a figyelmet "családjaink védelmének fontosságára". "A családnak sajnos nagy védelemre van szüksége az alattomos támadásokkal és azokkal a programokkal szemben, amelyek ellentétesek mindazzal, amit igaznak és szentnek érzünk, mindazzal, ami kultúránkban a legszebb és legnemesebb" - mondta, célozva az abortuszra, az eutanáziára, a bioetikára és a melegházasságra.
"Adományként kell tekintenünk minden gyermekre, akit fogadnunk, gyöngéden szeretnünk és védelmeznünk kell. És gondját kell viselnünk ifjúságunknak, nem engedve meg, hogy ellopják tőlük a reményt, és arra ítéljék őket, hogy az utcán kelljen élniük" - hangsúlyozta a szentatya, visszautalva arra, amit a nagymise előtti beszédében mondott egy egyházi fenntartású manilai egyetemen.