2014. szeptember. 28. 14:59 MTI Utolsó frissítés: 2014. szeptember. 28. 14:59 Világ

Botrány nélkül ért véget a belgrádi Pride

Négy év után vasárnap újra megrendezhették a belgrádi melegfelvonulást, a sétát több ezer rendőr felügyelte, a város központját lezárták. A felvonulás jelentősebb incidens nélkül zajlott.

A szerb kormány és a belgrádi városi képviselőtestület épülete közötti néhány száz méteres sétán becslések szerint 1500-2000 ember vett részt. A melegfelvonuláshoz több nagykövet, miniszter, parlamenti képviselő és Belgrád polgármestere is csatlakozott. Aleksandar Vucic kormányfő pénteken kijelentette, hogy nem vesz részt a büszkeségnapi sétán, ugyanakkor hozzátette: szigorú büntetést kapnak azok, akik veszélyeztetik a felvonulást.

A leszbikus, meleg, biszexuális, transzszexuális közösség büszkeségnapi felvonulása ellen a szerb ortodox egyház és több jobboldali szervezet is tiltakozott. A szerb ortodox egyház feje, Irinej pátriárka néhány napja a pedofíliához és a vérfertőzéshez hasonlította a homoszexualitást. Az Európai Unió viszont azt várta el a nyugat-balkáni országtól, hogy a rendezvény békés megszervezésével bizonyítsa, tiszteletben tartja a kisebbségi jogokat.

A szélsőséges jobboldali szervezetek fenyegetései miatt több mint hétezer rendőr, rohamrendőr, valamint a különleges egység tagjai védték a rendezvényt, emellett a város központjában több helyen is vízágyúkat helyeztek készenlétbe.

Több gyanús személyt előállítottak, egy fegyverrel fenyegető férfit pedig őrizetbe vettek. A rohamrendőrök megverték a miniszterelnök testvérét és az őt védő testőröket, mert ők akár erőszak árán is, de át akartak haladni az egyik lezárt utcán. Az egyik csomópontnál az ellentüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, máshol pedig futballszurkolók kiabáltak sértő megjegyzéseket a védelmet ellátó egységeknek.

Az utóbbi években a hatóságok biztonsági kockázatra hivatkozva betiltották a rendezvényt, mert 2001-ben az első belgrádi melegfelvonuláson a résztvevőket ultranacionalista, szélsőséges csoportok tagjai, valamint futballszurkolók támadták meg, amire a rendőrség nem reagált időben. A felvonulás résztvevői közül többen megsebesültek. Ezt követően 2009-ben kísérelték meg újra megtartani a melegfelvonulást, de a hatóságok betiltották biztonsági megfontolásokból. A következő évben sikerült megtartani a rendezvényt, de a szélsőséges támadások következtében mintegy 150-en megsebesültek.

A szélsőjobboldali Dveri mozgalom Belgrád központjában tiltakozó felvonulást tartott szombaton. A tüntetést a szervezők közlése szerint nem az LMBT-közösség ellen szervezték, hanem azon aktivisták ellen, akik "az iskolákba be akarják juttatni ideológiájukat, amivel azt érnék el, hogy ne a családi értékek jelentsék a legnagyobb értéket Szerbiában".
    A homofóbia még mindig széles körben elterjedt és elfogadott magatartás a balkáni országokban. Szeptember elején egy német LMBT-aktivistát vertek meg Belgrádban, azóta sem derült ki, hogy szexuális hovatartozása vagy nemzetisége miatt támadták-e meg a fiatal férfit.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.