2014. szeptember. 05. 22:29 MTI Utolsó frissítés: 2014. szeptember. 05. 22:29 Világ

Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy atomfegyvert használhasson

Oroszország módosítja 2010 óta változatlan katonai doktrínáját, de a volt vezérkari főnök mindenkit megnyugtat: atomcsapást legfeljebb válaszképpen indíthatnak. Igaz, akkor is, ha őket nem nukleáris fegyverrel támadják, de a támadás az orosz állam létét fenyegeti.

Az új orosz katonai doktrína nem helyez kilátásba esetleges megelőző atomcsapást, szükség esetén csak válaszcsapást irányoz elő - mondta pénteken Jurij Balujevszkij volt orosz vezérkari főnök a RIA Novosztyi hírportálnak.

Ezzel kapcsolatban szükségét látta pontosítani azt is: valójában nincs szó "új doktrínáról", csak arról, hogy az utoljára 2010-ben elfogadott, most érvényben lévőt módosítsák. Szavaiból kiderül, hogy sem a jelenlegi, sem pedig a majdani módosított változatban nem szerepel a megelőző atomcsapás lehetősége. Sőt, utalt a doktrínát leíró dokumentum 22. cikkére, amely kimondja: nincs kilátásban a megelőző csapás eshetősége. Az atomfegyver használata kizárólag válaszcsapásként jöhet szóba - tette hozzá Balujevszkij. 

A volt vezérkari főnök - aki korábban a védelmi miniszter első helyetteseként is dolgozott - jelenleg annak a különleges munkacsoportnak a tagja, amely az orosz biztonsági tanács keretében hivatott kidolgozni a módosításokat az utoljára négy évvel ezelőtt korszerűsített katonai doktrínához. 

Balijevszkij felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi doktrína értelmében Oroszország fenntartja magának a jogot az atomfegyver válaszként való használatához, ha ellene vagy valamelyik szövetségese ellen atomfegyvert vagy bármilyen más típusú tömegpusztító fegyvert vetnének be. Ugyanez vonatkozik olyan esetekre is, amikor hagyományos fegyvert vetnek be ellene, s ez az orosz állam létét veszélyezteti. 

Az orosz biztonsági tanács már korábban bejelentette szándékát, hogy az ország katonai doktrínáját ez év végéig az új viszonyokhoz igazítja, figyelembe véve az újfajta fenyegetéseket. Ezek közé sorolja a NATO terjeszkedését, az amerikai rakétaelhárító rendszer kiépítését, valamint az ukrajnai politikai válságot. 

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.