A Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) külügyi megbízottja a kurd törvényhozás ülését követően újságíróknak azt mondta: a cél érdekében - Maszúd Barzáni kérésének megfelelően - a parlament felállít egy független választási bizottságot és ki fogja tűzni a referendum időpontját.

Pontos menetrendet nem irányzott elő a kurd elnök. A külügyi megbízott, Hemin Havrami kitért arra, hogy a népszavazás érinteni fog olyan területeket is, amelyek hovatartozása vita tárgyát képezi az erbíli és a bagdadi vezetés között. A képviselő példaként említette a kőolajban gazdag észak-iraki várost, Kirkukot, ahova azután vonultak be a kurd biztonsági erők, hogy az iraki katonák az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) előretörése láttán kivonultak onnan.

Havrami úgy fogalmazott: a kurd kormány azért szánta el magát erre a lépésre, mert "Irak ideje lejárt". Hozzátette: a 111 tagú kurd törvényhozásban 110-en voltak jelen ezen "a történelmi napon", és mindannyian üdvözölték a függetlenségi népszavazásról szóló javaslatot. Szerinte Núri al-Máliki kormányfő csődöt mondott, és ennek eredményeként a kurdok már 1050 kilométer hosszú határon osztoznak a magát vasárnap óta Iszlám Államnak nevező ILIÁ-val, míg csupán 15 kilométeres szakaszon az iraki hadsereggel.

"Egy új realitás körvonalazódott, és ezt muszáj kezelnünk" - fogalmazott a kurd képviselő.

A KDP politikusa azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok, Irán és Törökország is ellenzi a kurd függetlenséget, így foglalt állást: "A kurd önrendelkezési jogról itt a parlamentben döntenek, nem pedig Ankarában, Teheránban vagy Washingtonban. Erbíl üzenete az, hogy Kurdisztán hozzá fog járulni a régió stabilitásához. "Aki ezt nem fogadja el, az lényegében a Moszulban, Tikrítben és más régiókban uralkodó káoszra teszi le a voksát - tette hozzá. 
Barzáni a BBC tájékoztatása szerint a kurdok "természetes jogának" nevezte, hogy saját államuk legyen és a népszavazás megtartása szerinte "hónapok kérdése".