Egyes szakértők nem zárják ki, hogy a Krím után Abházia is Oroszországhoz csatlakozik, bár a lakosság ezt korábban nem támogatta - állapították meg vezető orosz napilapok hétfőn az abháziai hatalomváltás következményeit latolgatva.

Két hete, még mielőtt Alekszandr Ankvab, a Grúziától formálisan 2008-ban elszakadt, ugyanakkor már 1992 óta de facto független nyugat-kaukázusi terület elnöke vasárnap bejelentette lemondását, a Moszkvában élő abházok kinyilvánították, hogy Abháziának társulási viszonyra kell lépnie Oroszországgal. Az abház hatalom akkor erre igen élesen reagált - mondta el Aszker Szoht, az Adige Hasze nevű abház társadalmi szervezet elnöke a Kommerszant című napilapnak.

Szerinte "az abház társadalmat ráveszik arra, hogy a terület lépjen be az Oroszországi Föderációba". A tekintélyes orosz politikai-gazdasági újság által megkérdezett abház parlamenti képviselők ugyanakkor egyöntetűen kijelentették, hogy "a vérrel áztatott abház függetlenségből senki sem akar még egy jottányit sem engedni".

Abházia 1992-1993-ban vívott több tízezer áldozattal járó háborút Grúziával. 2008-ban a Dél-Oszétiáért vívott grúz-orosz háború után Moszkva elismerte Abházia és a szintén Grúziától elszakadt Dél-Oszétia függetlenségét.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap cikke szerint az abháziai ellentétek békés megoldásában Vlagyiszlav Szurkov, az orosz államfő tanácsadója közreműködött. Inal Hasig abház politológus a független újságnak nyilatkozva úgy vélte, a befolyásos orosz politikus meggyőződött arról, hogy az abház válságot nem kívülről gerjesztették, senki mögött sem állnak "nyugati intézmények", és valóban abház politikusok belpolitikai küzdelméről van szó, akik egyike sem áll szemben Moszkvával. Szerinte az orosz elnöki tanácsadó "segített Alekszandr Ankvab elnöknek, hogy meghozza a helyes döntést".

Ankvab a múlt vasárnap jelentette be lemondását, miután az ellenzék átvette a hatalmat Szuhumiban. Az előrehozott elnökválasztást augusztus 24-re írták ki.

A Vedomosztyi című orosz lap szerkesztőségi cikke szerint nem okozott meglepetést az abháziai politikai válság, minthogy a (nemzetközi közösség által) el nem ismert köztársaságban számtalan probléma gyülemlett fel. Amennyire Oroszország védi az abház államiságot, annyira fékezi is annak fejlődését. A terület zárt a külső befektetések elől, de a legfőbb probléma a politikai zártság és az intézményrendszer fejletlensége.

Szergej Markedonov etnográfus-politológus a Vedomosztyinak kifejtette: bár a problémák a kelet-abháziai megrel népesség miatt keletkeztek, akik közül sokan megőrizték grúz állampolgárságukat, a tiltakozások mégsem nemzetiségi, hanem politikai jellegűek. Az abházok féltik függetlenségüket. A befolyásos orosz üzleti-politikai újság közölte azt a tavalyi felmérést, amely szerint a megkérdezettek többsége a függetlenség jelenlegi formája mellett van, de 28,4 százalékuk támogatja a terület Oroszországhoz csatlakozását.