A hétfőn frissített és a vasárnap éjjeli számokhoz képest valamelyest módosított - de még mindig nem végleges - adatok szerint is a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választásokat. A néppártiak a voksok 28,23 százalékával 212 mandátumot szerezhetnek a 751 tagú Európai Parlamentben.

Az európai szocialistákat ezen legfrissebb részeredmény szerint a szavazók 24,9 százaléka választotta, ami 187 képviselői helyre lehet elég. A harmadik helyen a liberálisok végeztek a voksok 9,59 százalékával, amivel 72 mandátumhoz juthatnak.

Az erőteljesen jobboldali, populista pártok egyes összegzések szerint a voksok 18 százalékát kaphatták meg európai szinten, de egyelőre nem világos, hogy ebből milyen összetételű frakció vagy frakciók alakítása következhet.

A néppártiak listavezetője Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, a szocialistáké pedig a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke volt. A szóban forgó pártcsaládok ezeket a politikusokat csúcsjelöltjüknek választották, vagyis az unió legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az élére szánják. Az EP-hez eljuttatandó (és ott egyszerű többséggel megerősítendő) személyi jelölést azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőinek kell megtenniük - elvben és hivatalosan úgy, hogy a jelölt minősített többséget kapjon a részükről.

Diplomáciai forrásból származó értesülések szerint azonban a csúcsvezetők teljes konszenzusra törekednek, és Juncker néppárti jelölését nem csupán Orbán Viktor magyar néppárti, hanem David Cameron brit konzervatív miniszterelnök is ellenzi - nem beszélve a liberális pártállású Xavier Bettelről, aki Junckert ütötte ki tavaly a luxemburgi kormányfői székből.