2014. április. 01. 06:50 MTI Utolsó frissítés: 2014. április. 01. 06:40 Világ

Újra adhat el fegyvereket Japán

Az Abe Sindzó miniszterelnök kezdeményezésére kidolgozott új irányelvek szerint Japán olyan országoknak nem adhat el fegyvereket, ahol háború folyik, vagy amelyek ellen szankciókat foganatosított az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

A japán kormány hétfőn gyakorlatilag feloldotta a közel ötven éve érvényben lévő fegyverexport-tilalmat, és új fegyverszállítási irányelveket fogadott el.

Az Abe Sindzó miniszterelnök kezdeményezésére kidolgozott új irányelvek szerint Japán olyan országoknak nem adhat el fegyvereket, ahol háború folyik, vagy amelyek ellen szankciókat foganatosított az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az új irányelv azt is kimondja, hogy Japán kizárólag olyan esetekben szállíthat külföldre fegyvereket és katonai technológiákat, ha ezzel hozzájárul a béke megteremtéséhez és az ország biztonságának növeléséhez. A fegyvereladások szigorú ellenőrzéssel történnek majd, nézni fogják, hogy a japán fegyverek nem kerülnek-e a vásárlótól harmadik országokba

Tokió 1967-ben fogadott el fegyverexportra vonatkozó három elvet: tilos volt fegyvereket eladni kommunista, ENSZ-embargó alatt vagy katonai konfliktusban álló országoknak. Kilenc évre rá, 1976-ban Tokió bejelentette, hogy pacifista külpolitikájával összhangban gyakorlatilag teljesen lemond a külföldi fegyverszállításokról. A szigetország azonban néhány esetben kivételt tett, elsősorban az Egyesült Államoknak adott át katonai technológiákat.

A szigorú korlátozásokat komoly bírálatok érték a vállalkozó szférában, amely azon az állásponton volt, hogy az ország  jelentős bevételtől fosztotta meg magát azzal, hogy kivonult a nemzetközi fegyverpiacról. A konzervatív politikai körökben úgy vélték, hogy a tilalom csökkenti Tokió befolyását a világban.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2025. január. 15. 14:45

Technostressz, kiégés, home office – áldjuk vagy átkozzuk a Covidot azért, amivé a munkahelyek váltak?

Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.