Magyarország már korábban is jelezte, nem csak rossznak tartja a nyelvtörvény eltörlését, hanem illegitimnek, törvénytelennek is - közölte Orbán Viktor. A kormányfő szerint ha ez megtörtént volna, Magyarország nem szignálta volna az ukrán társulási megállapodást.

Budapest olyan demokratikus Ukrajnát akar, amely elfogadja az európai normákat, és a magyar szempontból legfontosabb kérdésben, a nemzeti kisebbségek védelme kérdésében is makulátlan - tette hozzá a miniszterelnök az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

A kormányfő szerint a csúcstalálkozón az ukrajnai válsággal kapcsolatban a tagállami vezetők egyfelől megfogalmazták Ukrajnával szembeni követelményeiket, másfelől döntöttek az Oroszországgal szembeni szankciók bővítéséről.

Ami a kijevi vezetéssel szembeni elvárásokat illeti, Orbán Viktor szerint a csúcsvezetők által elfogadott szöveg a leghatározottabban kiáll a nemzeti kisebbségek védelme mellett, felhívja az ukrán kormányt arra, hogy az alkotmányozási folyamatban kellő súllyal vegye figyelembe a területi és a nyelvi sokszínűséget, és mutasson erőt minden olyan szélsőséges erővel szemben, amely föllép a sokszínűség ellen.

Az Oroszországgal szembeni intézkedések terén az unió nem lépett túl az előzetesen kijelölt második fázison, vagyis nem tért át a messzemenő hatással járó gazdasági szankciókra - közölte a kormányfő. Mint elmondta, a mostani bővítés után 33 nevet tartalmaz a vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott tisztségviselők listája.

A csúcsvezetők döntöttek az Oroszországgal való uniós, illetve kétoldalú tárgyalások lemondásáról is. Orbán Viktor a sajtótájékoztatón egy erre vonatkozó kérdésre adott válaszában leszögezte: a paksi atomerőmű bővítésének kérdését ez nem érinti, az ugyanis lezárt ügy, amelyen már nincs miről tárgyalni.

A magyar kormányfő megjegyezte, hogy Ukrajna ma nagyon nehéz helyzetben van, állami létének gazdasági alapjai kérdőjeleződtek meg, és ilyen körülmények között az EU részéről az a helyes politika, ha Ukrajna melletti kiállását, az ország támogatásának a készségét hangsúlyozza. Orbán Viktor szerint az IMF "technokrata szemléletű követelményeket", így jelentős energiaár-emelési követelményt fogalmazott meg Ukrajnával szemben.

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón közölte, hogy március 27-én adják át Szada közelében a Szlovákiát és Magyarországot összekötő földgáz-vezetéket, amely uniós támogatással valósult meg, és amely azt teszi lehetővé, hogy Magyarország - kapcsolódva a szlovák-cseh összeköttetéshez - észak-európai, vagyis nem orosz eredetű gázt fogadjon adott esetben.

Megjegyezte, hogy ennek a gazdaságossága ugyan kérdéses lehet, ám bizonyos helyzetekben - mint amilyen most is előállt Ukrajnával kapcsolatban - előtérbe kerül az energiaellátás biztonsági vetülete.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy az EU-csúcson Ukrajnától függetlenül is megvitattak energiapolitikai kérdéseket. Szerinte az európai versenyképesség kulcskérdése a jövőben az energia ára lesz. Ezzel kapcsolatban bejelentette, a magyar kormány a háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentésén túl a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést, olcsóbbá kívánja tenni az ipari felhasználású energiát.    

Az uniós országok közt zajló vitában Magyarország a többi visegrádi országgal együtt azt a brit álláspontot vallja, amely szerint az atomenergia-termelés fejlesztése ugyanúgy támogatást érdemel, mint az úgynevezett megújuló energiaforrások felhasználásának az aránynövelése.

Az energiapolitikával szorosan összefüggő klímapolitikát illetően a kormányfő azt mondta, hogy az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tervezett csökkentésének ütemezésekor a tagországoknak minél nagyobb döntési szabadságot kell biztosítani a 2020 utáni évtizedekre szólóan