Jelenleg körülbelül 16 évente fordul elő olyan súlyos áradás, mint amilyen 2013 nyarán a Dunán vonult le Közép-Európa országaiban, 2050-re azonban már minden tíz évben számítani kell hasonlóra. A gazdasági növekedés hatását is figyelembe véve a várható károk az elmúlt évek átlagos 4,9 milliárd eurója (1535 milliárd forint) helyett elérhetik az évi 23,5 milliárd eurót (7360 milliárd forint) - figyelmeztetnek európai és ausztrál kutatók a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent cikkükben.

A Munich Re német viszontbiztosítási társaság adatai szerint például a tavaly júniusi árvíz mintegy 12 milliárd euró (3760 milliárd forint) kárt okozott kilenc közép- és kelet-európai országban - idézi fel a Reuters brit hírügynökség, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia pedig éppen most éli át az elmúlt ötven év legsúlyosabb árvízét.

A tanulmány szerint 1,75 milliárd euró (550 milliárd forint) árvízvédelmi beruházással körülbelül 30 százalékkal - évi 7 milliárd euróval (2190 milliárd forint) - lennének mérsékelhetők az árvízkárok 2050-ig. Ennek ellenére a károk várható növekedése miatt a jelenleginél jóval nagyobb terhelés alá kerülhet az Európai Unió Szolidaritási Alapja, amelyet az Európai Bizottság alapított 2002-ben azzal a céllal, hogy természeti csapások esetén gyors pénzügyi segítséget tudjanak nyújtani a tagállamoknak - figyelmeztetnek a kutatók.

A szélsőséges árvizek gyakoribb kialakulása többek között azzal magyarázható, hogy az éghajlatváltozás hatására megváltozik a csapadék eloszlása Európában. Az árvízkárok ezen kívül függnek az építkezési szabályoktól, a gazdasági növekedéstől, a földhasználat alakulásától és a népesség eloszlásától is.