Egy nemzetközi kutatócsoport hozzávetőleg 72 millió éves kövületeket fedezett fel Szaúd-Arábia északkeleti részén, a Vörös-tenger partján. Ebben a sivatagos térségben akkoriban egyenlítői éghajlat uralkodott, az Arab-félsziget nagyobb részét pedig víz borította - olvasható az Uppsalai Egyetem közleményében.

A felfedezett kövületek egyike egy titanoszaurusz nevű ősgyík farkcsontja. Ez az állat a szauropodák családjának egy növényevő faja, mely valószínűleg több mint 20 méter hosszú lehetett. A másik leletcsoportban egy abeliszaurusz (Ábel gyíkja) fogtöredékeit azonosították. Ez a két lábon járó, mintegy hatméteresre megnövő húsevő ősgyík a terapodák családjához tartozott.

Benjamin Kear, az Uppsalai Egyetem ausztrál paleontológusa elmondta: ezek az első, rendszertani szempontból azonosítható dinoszauruszleletek az Arab-félszigeten. A félszigeten kivételesen ritkák az ősgyíkok fosszíliái, mindössze egy marék töredezett csontmaradványról számolt be eddig a szakirodalom - tette hozzá a kutató.

Azért ilyen kevés a lelet, mert a dinoszauruszok korában kevés volt az üledékes kőzet, amelyet a víz sodort a régióba. "Hasonló dinoszauruszokat találtak Észak-Afrikában, Madagaszkáron és a távoli Dél-Amerikában is" - írta az egyetem közleménye. A svéd, ausztrál és szaúd-arábiai kutatók felfedezését a Plos One online tudományos folyóirat ismertette.