Catherine Ashton szerint ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, ami - mint hozzátette - lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását.

Genfben szerda óta tárgyaltak az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja, valamint Irán képviselői. A tárgyalásokhoz csatlakoztak a külügyminiszterek is.

Máma már nem dúsít tovább

Hajnali értesülések szerint a Genfben megszületett megállapodásban Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, valamint semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit, továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését.

Az iráni külügyminiszter korábban annyit közölt, hogy az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra. John Kerry amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban. A Hatok nem ismerik el Irán jogát az urándúsításra.

Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök ugyancsak ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodásról beszélt, hangsúlyozta, hogy a következő fél évben egy végleges megállapodást kell kidolgozni. 

A Fehér Házban elhangzott nyilatkozatában az elnök kiemelte, hogy Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nukleáris programja csakis békés célokat szolgál majd. Emlékeztetett arra, hogy Teherán beleegyezett: semlegesíti 20 százalékra dúsított uránkészletét, lemond az újgenerációs centrifugák használatáról, a nemzetközi ellenőröknek pedig lehetővé teszi atomlétesítményeinek ellenőrzését. Irán az atomenergiát csakis békés célokra használhatja fel - hangsúlyozta az elnök. 

Milliárd dollárok jutnak Iránnak

Mindennek fejében Irán az ellene érvényben lévő szankciók kis mértékű enyhítésére számíthat - jelentette ki. Ennek részeként értesülések szerint Irán 4,2 milliárd dollárhoz juthat a korlátozott olajexportból, további 1,5 milliárdhoz pedig többek közt arany- és nemesfém-kereskedelméből, valamint további szankciók enyhítéséből.

Obama rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia.

Izraelnek nem tetszik

Izrael bírálta a megállapodást. Juvál Steinic hírszerzési miniszter szerint nincs oka ünneplésre a világnak a megállapodással kapcsolatban. Steinic úgy fogalmazott, hogy az egyezség iráni megtévesztésen, valamint önámításon alapul. Izrael továbbra is úgy véli, hogy Irán atomfegyverre akar szert tenni.

Az izraeli miniszterelnöki hivatal egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője úgy fogalmazott, a hatok "rossz üzletet" kötöttek Iránnal. "Irán pontosan azt kapja, amit akart, vagyis a szankciók jelentős lazítását és azt, hogy megtarthatja a nukleáris program legfontosabb elemeit" - mondta a tisztviselő a Reuters hírügynökségnek.

Az izraeli kormányfői hivatal a reggeli órákban egyelőre nem adott ki formális állásfoglalást. Benjámin Netanjahu miniszterelnök vasárnapra kormányülést hívott össze. Naftali Bennett gazdasági miniszter az izraeli katonai rádiónak azt mondta, hogy Izrael nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek a megállapodást.