Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A szovjetek, a kubaiak, a maffia, saját kormánya gyilkoltatta meg, vagy tényleg egy magányos őrült végzett az amerikaiak egyik kedvenc elnökével? 50 éve lőtték agyon a nyílt utcán John Fitzgerald Kennedyt, a nők és a média kedvencét, a hidegháborús elnököt, aki még Hruscsovot is kezelni tudta.
Az elnök, aki alig 43 évesen került a Fehér Házba; az elnök, akinek a felesége egy igazi stílusikon volt; az elnök, akinek a világ egyik legszexisebb nője is a szeretője volt; az egyetlen elnök, aki katolikusként győzhetett az Egyesült Államokban; az elnök, aki megvédte a világot az atomháborútól; az elnök, akit a nyílt utcán agyonlőttek.
A demokrata John Fitzgerald Kennedy már életében, rövid elnöksége alatt is az amerikaiak kedvence volt, számos titka pedig csak halála után lepleződött le. A valóságban Kennedynek súlyos gerincproblémái voltak és a mellékvese elégtelen működése okozta Addison-kór egyik válfajában is szenvedhetett, bár ezt a nyilvánosság előtt többször is tagadta. Már életében is terjedtek pletykák különböző szerelmi viszonyairól, halála után azonban egyre többre és többre derült fény, Marilyn Monroe-tól a fehér házi gyakornokig. Legutóbb pedig az derült ki róla, hogy egy rejtélyes orvostól több alkalommal amfetaminszármazékokat is kapott, és ezzel pörgette fel magát.
Marilyn Monroe legendás előadása Kennedy születésnapján
A pletykák és a különböző – részben utólag felderített – botrányok mellett tény, hogy Kennedy egészen más stílusú elnök volt, mint elődei, a váltás pedig különösen a két elnöki ciklust megélő volt világháborús tábornok, a republikánus Dwight D. Eisenhower után volt látványos. Kennedy a "Mozgásba hozzuk Amerikát" szlogennel kampányolt, és kimondott célja volt felrázni az Egyesült Államokat.
Imádott szerepelni a tévében, és elődeitől eltérően alaposan ki is használta a televízió adta új lehetőségeket: maga Kennedy összesen 19-szer szólt az amerikaiakhoz a tévén keresztül élőben, de rendszeres vendége volt a tévéstúdióknak is, az elnöki satótájékoztatókon pedig ő engedélyezte először az élő közvetítést. Felesége, Jackie tévés idegenvezetést is tartott a Fehér Házban, és gyakorlatilag minden nyilvános lépésüket kamerák követték. Kennedy igazi "popkulturális" elnök volt.
Hidegháború és polgárjogok
Kennedyt a nagy liberális amerikai elnökök között tartják számon, legfőképpen vezetési stílusa miatt, és mert az elnöksége alatt több olyan pozitív kezdeményezés is indult, amelyek utólag feltétlenül előremutatónak bizonyultak. Mindez dacára annak, hogy maga Kennedy is ízig-vérig hidegháborús elnök volt, minden külpolitikai kérdést a Kelet-Nyugat szembenálláson át tudott csak szemlélni, a diplomáciai kérdések pedig abszolút elsőbbséget élveztek elnöksége idején.
Hiába volt az amerikaiak kedvence, politikájában többször is elkövetett súlyos hibákat: 1961 áprilisában elszámolta magát és 1500, az Egyesült Államokban kiképzett és a Disznó-öbölben partra tett kubai menekülttel akarta megdönteni a Castro-rezsimet. Az akció alig öt nap alatt csúfos kudarccal végződött. Ugyanezen év augusztusában pedig gyakorlatilag a status quo fenntartása mellett tette le a voksát Berlinnel kapcsolatban, e fejlemény pedig végül a berlini fal felépítéséhez vezetett.
Bár Kubával kapcsolatban valóban ellenezte a Castro-rezsimet és fel akarta szabadítani a szigetet, amikor 1962 októberében a szovjetek atomrakétákat kezdtek telepíteni oda, csak Kennedy hidegvérének volt köszönhető, hogy képes volt szembeszállni saját vezérkari főnökeivel, és nem megindítani a háborút, amely valószínűleg végül az atomháború kirobbanásához vezetett volna. A kubai rakétaválságot az elnök végül egy Kuba körüli blokáddal és a szovjetekkel kötött megállapodással oldotta fel, és szerencséjére Hruscsov sem ragaszkodott a nukleáris töltetek bevetéséhez.
Kennedy egyik legjobb beszédének tartják a kubai blokádot bejelentőt
Az ötvenes évek hidegháborús retorikájához képest azonban Kennedy új hangnemet ütött meg, és többször is a féktelen fegyverkezés leállítása, valamint a kísérleti atomrobbantások ellen foglalt állást.1963 októberében sikerült Hruscsovval tető alá hoznia az atomcsendegyezményt, vagyis a légköri, világűri és víz alatt kísérleti robbantások tilalmát. Ennek ellenére a fegyverkezés fokozásáról nem tett le, majd miután 1961-ben a szovjet Jurij Gagarin körberepülte a Földet, Kennedy idején elindult a végül a Holdra szállással végződő Apollo-program.
A kritikusai azonban nem mennek el szó nélkül amellett, hogy a Kennedy-kormányzat viszonylag későn eszmélt a polgárjogok ügyében, évekig nem állt a Martin Luther King vezette polgárjogi mozgalom mellé, és csak 1963 nyarán terjesztették be a feketék jogairól szóló polgárjogi törvénytervezetet. Halála és a vietnami háború kirobbanása után felvetődött az a kérdés is, hogy magának Kennedynek milyen szerepe lehetett a konfliktus elmérgesedésében, bírálói pedig kijelentették: az, hogy JFK nem lépett Vietnam ügyében, végül jelentősen hozzájárult az évekig elhúzódó háború kitöréséhez.
Gyilkosság a nyílt utcán
A politikusi-elnöki teljesítményétől függetlenül a Kennedy-legenda kialakulásához nagyban hozzájárult az is, hogy az elnököt mandátuma harmadik évében, éppen ötven éve, 1963. november 22-én a nyílt utcán agyonlőtték. Amerikai elnök elleni sikeres merényletre akkor már több mint hatvan éve, William McKinley 1901-es meggyilkolása óta nem volt példa. Amellett, hogy a rádióknak és televízióknak hála az amerikaiak szinte azonnal értesültek az eseményről, a gyilkos utáni hajszáról, Lee Harvey Oswald elfogásáról, Lyndon B. Johnson alelnöknek a reptéren letett elnöki esküjéről, majd később Oswald meggyilkolásáról is, a merényletet fényképek és filmfelvételek is részletesen dokumentálták. Több videó készült az elnök meggyilkolásáról is, ezek közül az Abraham Zapruder által készített home-video a legismertebb és legvitatottabb. Ebből képkockák már a merénylet másnapján napvilágot láttak a Life magazinban, bár az – elvileg – teljes felvételt csak 1975-ben adták le a tévében. A felvétel eredetiségét már viszonylag korán megkérdőjelezték, de a szakértők jelenlegi véleménye szerint nem módosítottak rajta.
Az Abraham Zapruder által készített felvétel a gyilkosságról
Ám nem a Zapruder-felvétel az egyetlen kérdéses pont a Kennedy-gyilkosság feltárásában. Az Earl Warren vezette kongresszusi bizottság, amely a gyilkosság körülményeinek feltárására alakult, azt állapította meg, hogy Lee Harvey Oswald magányos merénylőként végzett az elnökkel a dallasi tankönyvraktár hatodik emeleti ablakából, és szintén magányos merénylő volt Jack Ruby is, Oswald gyilkosa. A tény azonban, hogy az Egyesült Államok elnökével képes végezni egy magányos merénylő, az elképzelés, hogy a hidegháború idején valaki egymaga tervelje ki és hajtsa végre az elnök meggyilkolását, majd az a fejlemény, hogy a merénylővel is még vallomástétel előtt végeztek, majd Warren-jelentés iratanyagát 75 évre titkosították, azonnal találgatásokra és összeesküvés-elméletekre adott okot.
Semmi sem biztos
A Warren-jelentés megállapításait (egy merénylő, egy fegyver, három lövés) már 1966-ban megkérdőjelezték. Egy ügyvéd a bizottság tagjainak ellentmondásos nyilatkozatai alapján vetette fel, hogy a sebtében dolgozó bizottság nem feltétlenül helyes következtetésekre jutott, egy louisanai ügyész pedig saját szakállára nyomozva új gyanúsítottakat próbált előteremteni.
A gyilkossággal kapcsolatban az egyik legvitatottabb kérdés az, hogy milyen irányból érkeztek a golyók. 1967-ben egy Josia Thompson nevű professzor szemtanúk, ballisztikai és orvosi jelentések alapján arra a következtetésre jutott, hogy három tüzelőállásból lőttek Kennedyre, ebből pedig csak az egyik volt a tankönyvraktár hatodik emelete. Thompson szerint a Zapruder-film is ezt támasztja alá, szerinte ugyanis a halálos lövést rögzítő képkockákon az elnök feje nem úgy bukik előre, mint ahogy egy hátulról jövő lövésnél kellene – amit így értelmeztek, az csak a felvétel hibája, és Kennedyt valójában egy közeli füves területről lőtték le, tehát két merénylő volt.
A golyók számával kapcsolatban már a Warren-jelentésben is megfogalmazódtak kérdések, az Oswald által használt fegyver újratöltéséhez ugyanis több idő kell, mint amennyi a Kennedyt ért halálos lövés, valamint az autóban ülő texasi kormányzót érő lövés között eltelt. A "csodálatos golyó" elmélete szerint kettejüket ugyanaz a találat sebezte meg, de ezzel kapcsolatban is vannak, akik úgy vélik, két támadó lehetett.
Az 1970-es években egészen véletlenül került nyilvánosságra egy rendőrségi motor bekapcsolva maradt adóvevőjének felvétele a gyilkosság idejéből, amely újabb vizsgálatokra adott lehetőséget. A dallasi helyszínen újrajátszottak az 1963-as eseményeket, a hangok alapján pedig a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy összesen 4 lövés dördült, ezek közül azonban csak három érkezett Oswald tüzelőállásából, a harmadik a közeli füves területről. A szakértők szerint azonban ez a lövés nem találta el az elnököt, a gyilkos tehát továbbra is Lee Harvey Oswald maradt, azzal együtt, hogy tartja magát a bűnbakelmélet is, miszerint a férfira csak megpróbálták rákenni a gyilkosságot.
A szovjetek, a maffia, vagy maga a kormány összeesküvése?
A golyók és a technikai részletek mellett a Warren-jelentésben kétkedők számára az is kérdés, hogy Oswald, vagy esetleges tettestársai kinek a megbízásából követte/követték el a merényletet. Mivel Oswald marxistának vallotta magát, élt a Szovjetunióban is, orosz felesége volt, próbált kapcsolatot teremteni Kubával, és gyűlölte a szovjetekkel és Kubával kapcsolatos amerikai politikát, a legelterjedtebb elmélet szerint vagy Hruscsov, vagy Fidel Castro megbízásából cselekedhetett. Pedig sem a Szovjetunióval, sem Kubával nem mutatható ki a hivatalos kapcsolata.
Már a hatvanas években felvetődött az a változat is, hogy maga a kormány, illetve alelnöke és utódja, Lyndon B. Johnson szőtt összeesküvést Kennedy ellen, bár a Warren-jelentés azt is leszögezte, hogy Oswald nem volt az amerikai titkosszolgálat ügynöke. Az összeesküvés-elméletek rajongói azonban arra is találtak bizonyítékokat, hogy az FBI vagy a CIA gyilkoltatta meg az elnököt az e szervezetekkel szemben alkalmazott változtatások miatt: 1975-ben egy újságíró bizonyítékot talált arra, hogy a gyilkosság előtt Lee Harvey Oswald eljuttatott egy fenyegető levelet az FBI-hoz, amelyről azonban a szervezet több mint tíz éven át hallgatott.
Egy másik közkeletű elmélet szerint a maffia állhat az ügy hátterében, amely ellen az elnök és igazságügy-miniszter öccse, Robert Kennedy egyaránt küzdeni próbált. A maffiaelméletet az támasztaná alá, hogy Oswald nagybátyjának köze volt a szerencsejáték-maffiához, Jack Ruby, Oswald merénylője pedig egy nightclub-tulajdonos volt, kiterjedt maffiakapcsolatokkal. Egyesek tudni vélik, hogy Oswald a rendőrségen cellatársának megemlítette Ruby nevét, noha a hivatalos verzió szerint nem is ismerte. Jack Ruby pedig a Warren-bizottság előtt azt mondta, szeretné Washingtonban elmondani az igazságot, mert Dallasban nem beszélhet, de végül nem teljesítették a kérését.
A számtalan összeesküvés-elmélet meglehetősen vegyes képet mutat, a nyilvánosság által elérhető bizonyítékok száma pedig véges. Annál több azonban a Kennedy-gyilkossággal foglalkozó könyv vagy film. Bár a Warren-jelentés 75 évre zárult iratanyagának nagy részét 1992-ben kutathatóvá tették, még mindig vannak olyan titkos anyagok, amelyek csak 2039-ben lesznek nyilvánosak, addig pedig a Kennedy-gyilkosság a XX. század egyik legnagyobb rejtélye marad.
John Fitzgerald Kennedy 1917-1963 |
1917. május 29. A massachusettsi Brooklynban megszületik John Fitzgerald Kennedy. 1936-1940 John Kennedy a Harvard College hallgatója. 1939 Követségi titkárként szolgál Nagy-Britanniában nagykövet apja mellett. 1941-1945 Katonaként szolgál a második világháborúban. 1946 Észak-Boston képviselőjeként bekerül a kongresszusba 1952 Megválasztják szenátornak Massachusettsben. 1953 Elveszi Jacqueline Lee Bouvier-t. Összesen négy gyermekük született: a halvaszületett Arabella (1956), Caroline (1957-), John (1960-1999), valamint a koraszülött, és mindössze két napot élt Patrick (1963). 1960. A Demokrata Párt megválasztja elnökjelöltnek, majd november 8-án a republikánus Richard Nixont szoros versenyben sikerül legyőznie és megválasztják elnöknek. 1961. január 20. Kennedy leteszi az elnöki esküt. 1961. április 14-19. Kennedy 1500, Amerikában kiképzett kubai menekültet küld a szigetre, hogy megdöntsék Fidel Castro rendszerét. A válalkozás csúfos kudarccal végződik, a katonákat vagy lemészárolják, vagy elfogják. 1961. június Kennedy Bécsben találkozik Nyikita Szergejevics Hruscsov főtitkárral. Ez volt a két vezető első és egyetlen találkozója. 1961. augusztus 12. Elkezdik felépíteni a berlini falat. Kennedy ezután Nyugat-Berlinbe utazik, hogy kifejezze a támogatását az NSZK-nak. 1962. március 1. Kennedy bejelenti az újabb amerikai kísérleti atomrobbantásokat, miután 1961 augusztusában a szovjetek is újrakezdték a kísérleteket. 1962. október 15-28. A kubai rakétaválság: a Szovjetunió atomfejekkel felszerelt rakétákat kezdett telepíteni Kubába, amelyre Kennedy egy Kuba körüli blokáddal válaszolt, hogy ne juthassanak a szovjet fegyverek a szigetre. A Szovjetunió a törökországi amerikai rakéták kivonását és Kuba függetlenségét kéri a nukleáris rakéták eltávolításáért. Kennedy elfogadta az ajánlatot és szovjet hajók visszafordultak, az amerikai blokádot november 20-án oldották fel. 1963. június 19. Kennedy beterjeszti első polgárjogi törvényjavaslatát a kongresszus elé. 1963. augusztus 5. Moszkvában az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia képviselői megállapodnak az atomcsendegyezményről. 1963. november 22. Kennedy és felesége, Jackie Dallasba érkezik a kampánykörútja során. Nyitott tetejű autóban hajtanak át a városon és délután fél 1-kor az elnökre három lövést adnak le. Kennedyt két golyó találja el, John Connally texasi kormányzót egy. Az elnököt a Parkland kórházba viszik, ahol délután 1-re megállapítják a halál beálltát. Hajtóvadászat indult az elnök gyilkosa ellen, Lee Harvey Oswald, Kennedy gyilkosa menekülés közben agyonlő az utcán egy rendőrt, majd végül egy moziban tartóztatják le még délután 2 előtt. Oswaldot kikérdezik, de tagadja, hogy ő lőtte volna le az elnököt. Kennedy holttestét visszaszállítják Washingtonba 1963. november 24. A megyei börtönbe átszállítás közben Lee Harvey Oswaldot a dallasi rendőrség alagsorában lelövi Jack Ruby nightclub-tulajdonos. 1963. november 25. Az Arlington Nemzeti Temetőben örök nyugalomra helyezik John F. Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. Ugyanaznap a texasi Fort Worthben eltemetik Lee Harvey Oswaldot is. |
