Merkel: egyre kevesebb az esély Ukrajna EU-s megállapodására
A német kancellár szerint Ukrajna nem teljesíti maradéktalanul a kelet-európai ország az uniós társulási és szabadkereskedelmi megállapodás feltételeit, így továbbra is bizonytalan, hogy alá lehet-e írni a megállapodást a november végi, vilniusi Keleti Partnerség-csúcstalálkozón.
Angela Merkel hétfőn a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában azt mondta: a kijevi vezetőknek az eddigi reformokat visszafordíthatatlanná kell tenniük, és "hiteles intézkedéseket" kell hoznia egyebek mellett a politikán alapuló szelektív igazságszolgáltatás felszámolásáért.
Az ukrán kormánynak erre már csak tíz napja van – mondta a német kancellár.
Az igazságszolgáltatás reformja gyakorlatilag Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő ügyének rendezését jelentené. Merkel ezt külön nem említette, de korábban hivatalosan felajánlották, hogy Németországban folytathatják Timosenko gyógykezelését.
A német kancellár a Keleti Partnerség-csúcstalálkozón képviselendő német álláspontot ismertette. Figyelmeztette Oroszországot, hogy ne akadályozza a programban részt vevő volt szovjet tagköztársaságok közeledését az EU-hoz. Ezeknek az országoknak az EU-hoz fűződő kapcsolata kétoldalú ügy, amelybe senki nem szólhat bele. Egy "harmadik fél nem emelhet vétót" – mondta Merkel.
A hat ország - Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna - közeledése az EU-hoz nem Oroszország ellen irányul, mégis gyakran úgy tűnik, hogy Moszkva hátráltatja a folyamatot. Ez mutatkozik meg abban is, hogy Moldova végül kihátrált a társulási és szabadkereskedelmi megállapodásból, és inkább a vámuniót választotta Oroszországgal, Kazahsztánnal és Fehéroroszországgal – fejtette ki Merkel.
Az EU-nak ellensúlyoznia kell a Moszkvából az EU keleti szomszédságára nehezedő "nyomást", további gazdasági kedvezmények biztosításával és a politikai, kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzésével kell reagálnia – vélte a német kancellár. Merkel itt megemlítette egyebek között az exportlehetőségek bővítését és az uniós közreműködést az energiaellátás biztosításához.