Milliókat fizethet a kormány a kirúgott közszolgáknak a strasbourgi döntés után
A strasbourgi emberi jogi bíróság három ügyben elutasította a magyar kormány fellebbezését, amelyet azért nyújtott be, hogy így próbálja megvédeni a közszférában dolgozók végkielégítésére visszamenőleges hatállyal kivetett 98 százalékos büntetőadót.
A 2010-es kormányváltás után a „pofátlan végkielégítésekre” hivatkozva bevezetett, ám a törvény szerint mindenkinek járó juttatásokra is vonatkozó 98 százalékos büntetőadót az Alkotmánybíróság (Ab) visszadobta, ám hosszú huzavona és a taláros testület jogainak korlátozása után a parlamenti többség módosított formában újra elfogadta. A strasbourgi emberi jogi bíróság az idén több elsőfokú döntésében a tulajdonjogba ütközőnek mondta ki a büntetőadót, s kártalanításra kötelezte a magyar államot.
A magyar kormány augusztusban bejelentette, hogy a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordul fellebbezési kérelmével, az azonban ezt most elutasította három ügyben: a Gáll kontra magyar állam, az N.K.M. kontra magyar állam és az R. SZ. kontra magyar állam perben. A volt APEH-dolgozó Gállnak első fokon 16 ezer eurót ítélt meg a bíróság, plusz 900 eurót egyéb költségekre. N. K. M. minisztériumi dolgozónak 11 ezer eurót, plusz 600 eurót költségekre. R. SZ. állami cégalkalmazott pedig 25 ezer euró kártérítést kap, hozzá 3400 eurót költségekre.