A brazil elnöki hivatal a lap értesülésére úgy reagált: a csaknem egy évtizeddel ezelőtti időszakból származó adatok a brazil hírszerzés kémelhárítási tevékenységéhez kapcsolódnak. A Folha de Sao Paulo ugyanakkor nem bocsátotta a kormány rendelkezésére a megszerzett akták másolatait, így azok hitelességét nem tudják ellenőrizni – olvasható az erről szóló közleményben.

Az elnöki hivatal egyúttal figyelmeztetett arra, hogy a titkosnak minősített jelentések kiszivárogtatása bűncselekmény és a kormány intézkedik, hogy bűnvádi eljárás induljon a titkosított információk "leleplezői" ellen – állítólag úgy, hogy eközben nem sértik meg a sajtószabadságra vonatkozó alkotmányos garanciákat.

A lehallgatások Luiz Ináció Lula da Silva elnökségének első évei alatt történtek. Brazil kémek megfigyelték többek között Anatolij Kasuba akkori Río de Janeiró-i orosz konzult és a fegyverexporttal foglalkozó Roszoboronexport orosz állami ügynökség képviselőit. A brazil hírszerzés szoros figyelemmel kísérte Irán nagykövetét is, amikor a diplomata 2004 áprilisában Kubába látogatott.

Az iraki diplomatákat azután figyelték, hogy az Egyesült Államok 2003-ban megszállta az ázsiai országot. Brazília célja annak kiderítése volt, kik azok az irakiak, akik menedéket kerestek a dél-amerikai országban.

Brazília és Németország éppen pénteken terjesztett az ENSZ Közgyűlése elé egy kémkedés elleni határozattervezetet. Nemrég kiszivárogtatott dokumentumokból fény derült ugyanis arra, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) több más külföldi vezető mellett Angela Merkel német kancellárt és Dilma Rousseff brazil elnököt is lehallgatta.

A brazil vezető elhalasztotta októberre tervezett hivatalos washingtoni látogatását, miután nem kapott kielégítő magyarázatot Barack Obama amerikai elnöktől a titkos adatgyűjtéssel kapcsolatban. A brazil kormány szerint a kémkedés egy ország szuverenitásának "megsértése" és a "tisztelet hiánya", és azt nem lehet a terrorizmus elleni küzdelemmel magyarázni.