A francia miniszter a találkozó után azt mondta: az a cél, hogy az újjáépített gazdasági kapcsolatok a politikai viszontagságoktól függetlenül a két ország közötti szilárd ponttá váljanak.

Erdogan pedig úgy vélte, hogy a két ország többre képes, ha gazdasági téren egyesítik erőiket.

Az utóbbi években több probléma nehezítette a Párizs és Ankara közötti viszonyt, egyebek között amiatt, hogy Nicolas Sarkozy előző francia elnök ellenezte Törökország EU-csatlakozását, és a francia parlament törvényt fogadott el az örmény népirtás tagadásának tiltásáról. A törvényt később a francia alkotmánytanács megsemmisítette.

Az Oszmán Birodalomban élő örmény közösség ellen 1915 és 1917 között elkövetett tömeggyilkosságoknak és deportálásoknak örmény adatok szerint másfél millió áldozata volt. Örményország ezt népirtásnak minősíti, amit Törökország mereven elutasít.

A két ország közötti diplomáciai feszültség megnehezítette a francia vállalatok pozícióit a török piacon.

A találkozón Erdogan és Montebourg tárgyalt az északi országrészben fekvő Sinopban építendő második török atomerőműről. A projekt megvalósítására kiírt tendert a Mitsubishi és az Itochu japán cégek vezette konzorcium nyerte meg. A francia Areva és GDF-Suez csoport is tagja a konzorciumnak, amely 2023-2024-re négy, egyenként 1100 megawattos reaktor építését vállalta. A beruházás értéke körülbelül 16 milliárd euró.

Az energiaiparon túl francia cégek törökországi szuperexpressz-építési, valamint a megújulóenergia-szektorbeli és hagyományos áramszolgáltatási tervek iránt is érdeklődnek.