Az ügyet érintő hivatalos dokumentumok szerint a Google, a Yahoo, a Microsoft és a Facebook is az említett cégek között volt, az NSA állítólag nem sajnálta a pénzt tőlük az online lehallgatásért fizetendő plusz kiadások fedezésére. 

A 2011 októberében hozott bírósági döntés - amelyet az Obama-kormányzat szerdán vont ki a titkosítás alól - azt veti az ügynökség szemére, hogy az adatforgalom figyelésekor képtelen volt külön kezelni a pusztán belföldre kiterjedő kommunikációt a külföldi információáramlástól. A bíróság szerint ez sértette az amerikai alkotmány negyedik kiegészítését. 

Az említett döntés nem érintette ugyan közvetlenül a PRISM-programot, a The Guardian híradásából viszont kiderülni látszik: az Edward Snowden által közzétett információk szerint e határozat nyomán az NSA számára nehézségekbe ütközött az adatgyűjtési tevékenység folytatása, szüksége volt más cégek együttműködésére. 

A Guardian az új információkkal kapcsolatosan érdeklődött a megnevezett cégeknél. Eszerint a Yahoo illetékesei nem is tagadták, hogy annak idején pénzt kapott a cég, hiszen - mint érveltek - a törvények értelmében az amerikai kormány köteles fedezni a szolgáltatók költségeit, ha nemzetbiztonságot érintő adatszolgáltatási tevékenységet kér tőlük. A Facebook viszont tagadta, hogy bármiféle költségtérítést kapott volna az amerikai kormánytól bármilyen magánjellegű adatforgalom megkönnyítéséért. A Google is azt a választ adta, hogy nem volt köze a PRISM-hez, a Microsoft pedig egyszerűen nem válaszolt.