Szeptember 26-ra tűzte ki a kassai kerületi bíróság annak a tárgyalásnak az új időpontját, amelynek során a testületnek Csatáry László életfogytiglan tartó szabadságvesztés büntetése letöltésének módjáról kell döntést hoznia - közölte Marcela Gálová, a kassai kerületi bíróság szóvivője szerdán.

A kassai kerületi bíróságnak ebben a kérdésben eredetileg még júliusban kellett volna döntenie, ám az akkori nyilvános ülést elnapolták, mivel Csatáry László nem jelent meg a tárgyaláson, és a bíróság arról sem kapott értesülést, hogy Csatáry átvette-e az ülésre szóló idézést.

Marcela Gálová elmondta: a kassai kerületi bíróság időközben arról értesült, hogy Csatáry Lászlónak nem sikerült kézbesíteni az általuk küldött idézést, ezért most kéréssel fordulnak az ügyben illetékes magyar bírósághoz, hogy az biztosítsa be az idézés kézbesítését. Ha a kézbesítést követően Csatáry László úgy dönt, hogy nem vesz részt a tárgyaláson, a bíróság már távollétében is döntést hozhat az ügyében.

A szeptemberben 26-án esedékes ülésen arról születhet döntés, hogy Csatáry Lászlónak melyik büntetés-végrehajtási intézetben kellene letöltenie a rá kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztést. Ennek előzménye, hogy a kassai kerületi bíróság idén márciusban életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a kassai Népbíróság által 1948-ban "fasiszta megszállás és kollaboráció" miatt hozott halálos ítéletet. A Népbíróság eredeti ítéletét azért minősítette át a kassai ítélőtábla, mert a hatályos szlovák jogrend nem számol halálbüntetéssel, és így az egykori ítélet csak így vált "végrehajthatóvá."

A márciusban megváltoztatott ítélet eredetijét a főként "politikai bűncselekményekkel" foglalkozó kassai Népbíróság hozta 1948. június 8-án egy egynapos perben.

Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ (SWC) állítása szerint 1944 tavaszán az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, az SWC jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, hogy Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz.

A 98 éves Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét.